Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

100. MOSONMAGYARÓVÁR, VÁR (Mosón vm.) 100.1. törzsív valószínűleg készült, lappang 100.2. leírás „Magyar Óvár helyén a rómaiak alatt legvalószínűbben AdFlexum nevű erőd volt, mely Arabona illetőleg Bregetium és Carnuntum között a XIV. légió állomáshelye volt, miről a maiglan is a várbástya kapuja alatt befalazott és a római feliratú kő tanúskodik, mely a XIV. légió, Martia Victrix G emiinának az istenek és istennők iránti hódolatát hirdeti. Hogy a magyarok bejövetelekor itt vár lett volna, nem bizonyítható be; ahhoz is hogy Géza szt. István atyja alatt 973.

ban háromszáz lovaggal bejött Hederich és Wolfgar a Kont-ok ősei építették volna Hédervár és Óvár várakat, ahhoz mondom sok szó fér. Mert ugyanazon urakat negyven vitézzel telepiték Kyscen /Kittsee, Köpcsén/ helyen Salamon király kiktől Emészt v. Póth csaláó azon ivadéka származik, ki 1208ban a lébényi apátságot alapítá s a ki az altenburgi grófok ősének mondatik. Annyi áll, hogy Óvár vára Kálmán király idejében már erősített hely volt. Emikó gróf 200.000 keresztessel megjelent a hajtanál és követek által Kálmántól kérelmezte az átvonulást a szt. földre, mit azonban Kálmán megtagadott, minthogy a kereszteseket rosz hir előzte meg a Németországban végbevitt zsarolások miatt. Emikó gróf megtámadta Kálmánt az erősített Mosonyban, úgy hogy Kálmán kénytelen volt Óvárra visszavonulni, ott azoban összeszedvén hadait Emikót megverte és az országból kiúzte. 1271 ben Ottokár cseh király dúlta fel a várat. 1282. táján Bychow mester Óvári Sylvester fia Albert osztrák herczeg ostromának több napon át ellentállott és védte Óvár várát, de segélyt nem remélhetvén, maga sok rokonával együtt fogságba esett és abban mindaddig sínlődött, míg minden birtokát részint eladván, részint elzálogosítván magát ki nem válta, ezért és egyébb érdemeinél fogva is IV. bászló király IV. Bélától nyert „Szarvaskend" vasmegyei birtokában őt megerősíté illetőleg 1291. évben azt neki újonnan adományozá. 1324.ben Simon gróf „homo regius" volt Óvár várparancsnoka. 1330,

ban pedig a mosonymegyei alispánt, Pehentet, találjuk a kapitánysági hivatalban is, 1345. ben Miklós nádor parancsára in villa Óvár megyei gyűlést tartatott, mi bizonyságul szolgál arra, hogy Mosony már ekkor elpusztult, minden joghatóság Óvárra költözött illetőleg ez lett a megye székhelye. 1350.ben Nagy bajos király uralma alatt Ulrikus de Wolfart volt Óvár várnagya, ki egyúttal Mosony, Sopron és Vasvármegye főispánja is volt. Alvárnagy pedig Ryeden, Mosony vármegye alispánja volt. 1354.ben Erzsébet özvegy királyné, Nagy bajos anyja, az óvári birtokait a lakosoknak ajándékozta és a királyi városok kiváltságaiban, milyeneket Buda és más királyi városok élveztek, részesíté, bajos király ezen okmányt 1357ben megerősítette. 1362.ben Óvár várparancsnoka Jaks, egyúttal mosonymegyei főispán volt. 1437.ben Óvár az özvegy királyné birtokát képezte, de Wolfárt grófnak zálogba adta, ki úgy látszik annak birtokában sokáig volt, minthogy óvári előnévvel is élt. 1439ben Albert király Óvárt minden hozzátartozóval együtt Borbála királynétői elveszi es Erzsébet azaz feleségének adta. De valószínűleg ez sem váltotta ki a birtokot, mert még mindig Wolfárt grófok kezeiben maradt, sőt egyik Pál nevű ivadéknak egyetlen leánya „Jutka" mások szerint „Hedwig" ki az opelni herczeg özvegye volt, második György szt. Györgyi grófhoz menvén nőül, az egész óvári uradalmat nászhozományúl férjének átadta. 1439től egész 1459ig a szt. Györgyi gróf több építkezéseket és átalakításokat eszközöltetett, nevezetesen a várat vastag földsánczczal vétette körül, E sánczok kapucsarnokát dongaóoltozattal látta el. E óoltozaton az építkezéseinek emlékét kőben faragott czimerben őrökité. E grófi család 1516óan történt magvaszakattával II, Lajos 1521 .ben Mária nejének adományozá az uradalmat és várkonyi Omodé István gondjára bizta, a várkapitányi tisztet is reá ruházván, mely hivatalban őt I. Ferdinánd 1526.évi december hó 27én megerősíté. Ferdinand Mária nevü nővérét 1528,

ban a birtokban megerősítette. 1529. ben Omodé mellé kapitánytársul Hauser benardon kivül még egy ellenőr is adatott, mely intézkedés szükségesnek bizonyult, miután Szolimán ugyanazen évben erre vezette seregét Bécs felé. Az óvári várőrség sikeres ellentállásra magát elégtelennek tartván, a katastrofát úgy vélte elkerülni, hogy mint a várat mint a várost maga borítá lángba. A török Bécsnél kudarczot vallván és Győrből is eltakaroóván, Magyaróvár erődítményei csakhamar kijavíttattak, sőt még joóban meg lettek erősítve. 1533.

ban I, Ferdinand és János királyok között Magyaróvár kiegyezkedési helyül tüzetett ki. Az alkudozásokat azonban a kiütött mirigy miatt félbeszakítani kellett, két egyezkedési pont azonban mégis létrejött, mely szerint: Mária királynénak János király által elfoglalt hitbére fejében 100.000 db. aranyat kárpótlásul fizessen és a várat neki visszaadja. A másik pont szerint: Ferdinand bírja az ausztria határán lévő várakat és igy Óvárt is. 1551. ben I. Ferdinand fráter Györgyhöz ír levelet, hogy Casszáni határgróf tudósítást küldött neki Óvárról. Cassani gróf tehát itt valószinűleg várkapitány volt. 1564.ben Bochonitzky Zacharias volt várparancsnok. 1566.

ban Miksa és Ferdinand főherczegek 8000 lovassággal és 3000 gyalogsággal érkeznek Óvárra, hol October 24 ére magát a királyi felséget is várják. 1593.

ban Szinán nagy vezér Győrnél a keresztény sereget visszavonulásra kényszerítvén, ez M agyar-Ó vár felé vett utján 5000 szekeret veszt. 1594.ben Mátyás főherczeg Hédervár és Óvár közt táboroz. 1595,ben a pápától 10000nyi segédcsapat érkezvén, ez Győr ostromára innen indul el. 1604.ben Mátyás főherczeg meghagyja Cavriano Octavianvárkapítánynak, hogy Peterdy Gáspárt minden ellenség elien védelmezze. 1605.ben Bocskay seregei hamvazták el Óvárt. 1619.ben Bethlen szállotta meg a várat, de Bongom császári vezér a várat visszavette és Győrt is hatalmába kerítette. Ekkor várunk ismét új bástyákat és árkokat kapott. 1633.

ban a környéken 34.000nyi sereg gyűlt össze. Ezen katonai mozgalomból kitetszik, hogy Óvár biztonságot nyújtott nagyobb seregnek is. Montecuculi serege szt. Gotthardtól egész idáig vonult vissza. 1664.ben Zrinyi Miklós futárt küldött segélyért, különben Zereny várát nem tarthatja tovább. 1683.

ban a törökök Óvárt ismét felgyújtották, 1767,ben aóatott át M.Óvári és az uradalom Albert, szász tescheni herczegnek, mint Kristina osztrák főherczegnő férjének; noha a bástya kapu fölötti czimer lengyel sas és lithoai lovag 1808. évet jelez. Ez valószínűleg a vár restauratió befejezésére czéloz, mely évben gazdasági tanintézetté alakíttatott át. Jelen történeti adatok Ivánfi óvári tanártól vettem. Mint az alaprajz mutatja a várost és a várat a bajta vize veszi körül A hajdani falak, melyek a város és bucsa községet is körülvették egészen elpusztultak. A vár