Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága

Könyöki Feigler Ignác által tervezett lakóháza, Bratislava, Lazaretská ulica. kuló Archaeologíai Bizottmány „szakértő és szakkedvelő Akadémiai tagokból áll; de az Akadémián kivűl levő oly férfiak segítségével és hozzájárulásával is élhet, kik vagy szaktudományuk-, vagy birtokuk- és lakhelyüknél fogva, s a régiségtudomány iránti szeretetből a Bizottmány működését elősegíteni képesek és hajlandók."

5 Könyöki 1868-ban ajánlotta fel szolgálatait a Magyar Tudományos Akadémia Archaeologíai Bizottmányának, ez az év tekinthető műemlékfelmérő, topografizáló, a művészeti értékeket számbavevő és megmentő munkássága kezdetének. Legkorábbi munkája az esztergomi érseki könyvtárban található kódexek miniatúráinak másolata, amit beküldött az Archaeologíai Bizottságnak. „E másolatok tanúskodnak arról, hogy vállalkozó a kicsided festészet titkaiba komoly tanulmányozás után csakugyan behatott annyira, hogy kiki az eredetieket véli e táblákon szemlélni."

6 Első ismert műemlékfelmérési rajzai 1869-ből származnak, ezek ma az OMvH Tervtárában vannak.

7 1874-ben történt felterjesztése után,

8 1877-ben a vallás- és közoktatási miniszter a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának kültagjává nevezte ki Császka György szepesi püspökkel és Friedrich Schmidt császári építészeti főtanácsossal együtt,

9 1883-ban a Műemlékek Országos Bizottsága megalakulásakor annak levelező tagjává véglegesítették. Egyidejűleg a Műemlékek bécsi Központi Bizottságának konzervátora s a Magyar Országos Műipari Múzeum Igazgatótanácsának tagja is volt, 1868-ban megszervezte és harminc évig igazgatta a Pozsonyi Városi Múzeumot, amelyet a gyűjtemény gyarapítása érdekében széles körben igyekezett népszerűsíteni.

10 A Pozsonymegyei Régészeti Társulat előadója, majd 1875-től a pozsonyi akadémián a régiségtan magántanára volt. 1871 -ben és 1873-ban kormánykiküldetésben Németországban járt, avval a céllal, hogy ott a középkori művészetet tanulmányozza. Rajzaival, felméréseivel több kiállításon szerzett elismerést. 1862-ben a londoni világkiállításon nyert dicséretet, 1873-ban a bécsi kiállításon rajzaira oklevelet kapott. 1883-ban a Pozsonyi Városi Múzeumban állította ki műveinek egy részét. 1885-ben munkáival a budapesti országos kiállításon bronzérmet nyert. A magyar középkor emlékei mellett foglalkozott a kőkorszakkal is, a magyarországi leletekről tanulmányt is írt, és rendszeresen tartott előadásokat a pozsonyi közönségnek. Az 1880-ban Lisszabonban megrendezett Őskori- és embertani nemzetközi kongresszus levelezőjének választotta. 1890-ben - nem a maga hibájából - megszakad a kapcsolata a Műemlékek Országos Bizottságával. Élete utolsó évtizedéről szinte semmit nem tudunk. Valószínű, hogy összefoglaló várkönyvén dolgozott és igazgatta a múzeumot. 1897-ben vonult nyugalomba, hátralévő éveiben már betegeskedett,

1

' nem sokkal ezután 1900. március 1 -jén hetvenegy éves korában halt meg, Az Archaeologiai Értesítő néhány soros nekrológjában tisztelettel és szeretettel emlékezett meg személyéről és munkásságáról: „Könyöki József, a pozsonyi városi Múzeum megalapítója és több mint harmincz éven át buzgó igazgatója folyó év márczius 1-én 71 éves korában örök nyugalomra tért, A hazai középkor emlékeit nagy szeretettel tanulmányozta és több dolgozata jelent meg, mely tisztelt nevét a hazai szakirodalomban fönn fogja tartani, Áldás emlékére,"

12 A Műemlékek Országos Bizottsága csak egy részvéttávirat erejéig reagált levelező tagja halálhírére.

1:1 A pozsonyi Szent András-temetőben helyezték végső nyugalomra, ott áll ma is síremléke.

14 Még 1897-ben R

igele Lajos bronz mellszobrot készített róla, ez egyetlen ismert hiteles ábrázolása.

15 Életpályája három jelentős tevékenység köré szerveződött, Ezek közül az egyik a tanítás. Pedagógiai módszereit, elveit alig ismerjük, könyvéből, cikkeiből, egyéb