Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

hátlap jelzés k,: kerek MOB p. rep, neg.: OMvH Fotótár Itsz, 135,575. OMvH Tervtár Itsz. K 6271.; MOB irattár 1884/3. 89. LEDNIC, VÁR (Trencsén vm.; Lednica, okr. Púchov. Szlovákia) 89.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a helyrajzi adatokat tartalmaz­za, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1 ?, rajz: 2 /" „Két rajz 935 sz. p. vevény alapján elküldetett a kassai Rákóczi kiállításra, Buda­pest, 1903 július 9-én Mátray" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyóan 1882dik évi novemóer havában, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Lednítz várrom, jelzés b. f.: 89. sz. 1882.; jelzés j, I.: OMFTervtár p. K 6246, OMvH Tervtár Itsz, K 6246,; MOB irattár 1882/89. 89.2. leírás „a Vágh jobb partján fekszik. Puchó és Pruszka községek kö­zött nyúlik egy keskeny völgy másodfél óra járásra a hegyek közé, hol Lednitz község fölött szerény magaslaton a Ledniczi várromot találjuk. A várat minden oldal felül magas hegyek zár­ják körül, s maga a vár ezen hegyek egyik elő magaslatán áll. A vár keletkezéséről tudomásom nincs, és csak is 1400ben emlitetik egy okmányban mely az lllésházy féle levéltárban lé­tezik, hogy a vár Zobeck Bjelik de Körnitz tulajdona volt és hogy 1415-ben Korompay Nehéz Péter birtokába ment át. Szintén az lllésházy levéltár okmányaiból tudjuk, hogy a vár 1460-ban Bjelik Dorottya, Podmaniczky Blasius neje tulajdo­na volt. 1504-ben a várat megvette Koszka Blazius, ki Nehéz György leányát birta nőül, 1519-ben pedig Sárkány Ambrus birtokába ment át. 1526-ban Sárkány nejére Hrusotzy Salzer Zsófiára Áalias Zablatzky:/ hagyta a várat és 1550-óen Pod­manitzky Rafael birtokába találjuk. 1559-ben bednítzet I. Ferdi­nand Telekesy de Debreth családnak adományozta. 1601, Pruszkay Dobó Ferencz vette meg a birtokot 100,000 tallé­rért. Minthogy az törvényes örököst nem hagyott hátra birtoka­it és pedig, Lednícz, Uber, Sáros-Patak és bóvát nagynénjé­nek Dobó Annának férjezett Zelemény Kamarás Jánosnéra hagyta, Miután ez is meghalt, rokonai és pedig Rákóczy és Zelemény családok között osztatott a birtok 1630-ban, 1672, Heiszter tábornok Lednitzet felgyújtotta s feldulatta. Zelemény család női ága még ma is birja a puchóí és ledniczi völgy egyrészét. A Rákóczy birtok résznek felét pedig 1702-ben a nyitrai püspök Matyasovszky László kapta. A másik felét pedig Rákóczy nővére Julianna Aspermont tábornokné kapta. A püspöki rész 1769-ben Anna Maria Aspermant előbbinek leánya 88,998 frt, áron szerezte meg, Később Wolkenstein grófhoz ment nőül, Athelina Aspermantnak Erdőóy György­gyei való egybekelése valamint ezek egyik leányuknak össze­házasodása Scribenszky Fülöp báróval a Scribenszky család birtokába került kik jelenleg is bírják. Mint már említem Lednícz a vág folyó jobb oldalán egy mellékvölgyben fekszik mintegy másodfél óra járásra a Vágh folyótól és igy a Vágvölgy védel­mére jelentőséggel nem bírhatván, magán várnak tekinthető, A mint az a; alatti alaprajzban látjuk a feljárat a várba szabályos volt, Az 1, sz, alatti nagy udvarnak fala a 16, sz, alatti kőszik­lára támaszkodik. A kapu a 2. sz. alatti torony áltai van meg­védve. A 3. sz. alatti helyiségek gazdasági épületek és istállók voltak, melyeknek belső falai már elpusztultak és fövénynyel takarvák, látni azonban azok Irányát. A 4. sz. alatti védhely ural­ta a vár keleti oldalát. Az 1 sz. alatti udvarból a 5, sz. alatti fél­körű rondellába érünk, a mely hajdan két emeletes volt. Ennek két fala szinte a kősziklához van építve, mely kősziklába föld­szintről harmadfél méternyi magasságban egy 10 méternyi hosszú alagút van vájva. Ezen alagutat áthaladva a 6, sz. ud­varba érünk, melynek falain gyilokjárdának nyomai láthatók. 8. sz. alatt találunk hajdan két emeletes laktanyákat. A 7. sz. alat­ti folyosón át jutunk a 9., 10., 11., 12., 13., 14. sz. lakószo­bákba. Ezeknek emeletei száma meg nem határozható, A 10, és 11, sz, helyiségek azonban még tuffkőből való donga bol­tozattal birnak, 15, sz, alatt találjuk a több emeletes donjont, Ebbe csak létre segítségével lehet jutni, miből kiderül hogy haj­dan csak a 14. sz. helyiség valamely emeletén volt a óejárás a donjonba. A donjon keleti falán volt egy ajtó, mely a sziklára vezet. E szikla gerinczén ugy mint e) alatt látható lépcsők van­nak bevésve, melyek a 16. sz. alatti magaslatra vezetnek, Ez fallal körül van véve és őrhelyül szolgált, honnan az egész vi­déket lehetett áttekinteni, Kutat vagy víztartót nem találtam, A sziklák vörös márványból lévén, nagyobbrészt abból és mészkőből épült. Faragott követ d; alatt mutatok be, mely a 13, sz, helyiségnek egy összedűlt erkélyét tartotta.- A Lednitz községben létező katholikus templom eredetileg góth szerkezetű volt, de egészen át van idomítva. Itt találtam egy sirkövet, melynek rajzát f; alatt mutatom be," szignó, dátum a 3. o.: Könyöki, Pozsonyban 1882ík évi November hóban.

Next

/
Thumbnails
Contents