Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

előlap felirat: Lednitz MOB irattár 1882/89. 89.3. alaprajz, távlati kép, részletrajzok a. alaprajz a felvezető út jelölésével, a vár részeinek számozásával (1-15.), jelmagyarázat és legenda nélkül; M = 1:500 c. északi oldal, távlati kép d. gyámkő, oldalnézet e. sziklagerinc, metszetrajz f. sírkő, nézetrajz szignó j. k. a rajzon: Könyöki fekete tus, szür. akv. lav. akv. papír, kart. méret: 458 mm x 357 mm, 659 mm x 450 mm előlap felirat b. f. a rajzon: Lednitz, Trentsén megye. Puchói járás; jelzés b. f. a kartonon: 89. sz. 1882.; jelzés j. I. a rajzon: OMF Tervtár p. K 6247. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.573. OMvH Tervtár Itsz. K 6247.; MOB irattár 1882/89. 89.4. távlati kép b, délkeleti oldal, távlati kép szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete tus, szür. akv. lav. akv. papír, kart. méret: 344 mm x 450 mm, 452 mm x 626 mm előlap felirat k. I. a rajzon: Lednitz, Trencsén megye. Puchói járás; jelzés j. I. a kartonon: K 6248. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.570. OMvH Tervtár Itsz. K 6248.; MOB irattár 1882/89. 90. LÉKA, VÁR (Vas vm.; Lockenhaus, Ausztria) 90.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a helyrajzi adatokat tartalmazza. Felvett mellékletek; „okmány: 1 ?, rajz: 5 szignó, dátum a hátlapon: könyöki József tanár, Pozsonyban 1883 évi december hóban. fekete tinta, törzsív előlap felirat: Léka vár; jelzés b. f.: 3. sz, 1884,; jelzés j. I.: OMF Tervtár p, K4135. OMvH Tervtár Itsz. K 4135.; MOB irattár 1884/3. 90.2. leírás „A lékai völgy az austriai hegyek határán délről éjszak felé halad. A völgybe következő utak vezetnek: a első a tarosai völgybő! Borostyánkői vár mellett a hegyeken át, a második Kőszegiről, a harmadik Sopronból Dörfl községen át, a negyedik pedig Austriából jön. Ez út, mint az ország határán fekve, harminczadhivatallal bírt, mely azonban nem Léka községben, hanem innen egy óra járásra éjszaknak egy határszéli hegyen állott. Innen látszik, hogy Léka vára nem csak közönséges úrilak volt, hanem mint határszéli védvár bírt jelentőséggel. A vár, a völgy legszélsőób déli végén itt képződő hegyszoros torkolatán fekvén, megvédette a Kőszeghről jövő utat. Mint az 1. számú lapon lévő alaprajz mutatja a vár egy hosszúkás kúp tetején fekszik, A bejárat egyenesen az első kapun át az 1 sz. udvarba vezet. E kapu bal oldalán négyszögű védtorony áll; a felmenet nem szabályszerű. Egy dombocskán kiemelkedik a 20. számú elővár, melynek kapucsarnokán át a 2. sz. udvarba jövünk. Ezen elővár a XVII. század elején épült és semmi érdekkel nem bír. Az épület, mely kétemeletes, magánlakásoknak, nagyobb része azonban egy parquettagyárosnak van kiadva. A 2. sz. udvar déli részén találjuk az élő kősziklába vájt 3. sz. kis védcsarnokot. Az első köríves kapu vonóhíddal volt ellátva, A második köríves ajtó a 4. sz. udvarba vezet. Az 5. és 6 sz. helyiségek laktanyák voltak. Az emeletek számát ma már nem lehet meghatározni, Az 5, sz, szoba két csúcsíves ajtaját áthaladva érünk a pallatium udvarába. A 18. sz. hely lépcsőkkel bír, melyeken a 19, sz. szobacsoportba érünk. Ez két emeletes és szintén a XVII század elején épült. A 8. sz. alatti hely sikátor. A4, sz, udvarban látunk egy ajtót, mely a donjon földalatti helyiségébe vezet, A donjonból ismét egy ajtónyílás egy sötét földalatti kamrába vezet, mely határozottan börtön volt. Ennek rajzát látjuk 1. lapon b) alatt. Ha a pallatium udvarában vagyunk /: 9. sz. :/ akkor a donjon déli oldalán lévő köríves ajtó vezet a donjon földszinti helyiségébe. Itt látjuk, hogy a donjon öt emeletes volt és a 4dík emeleten kandalló nyomai látszanak a hozzá tartozó kéménnyel, mely a donjon fölött még jelenleg is kiemelkedik, Az egyes emeletek között való közlekedésre lépcsőzetnek még nyomai sem látszanak, de a falak közt sem találtam azokat, A 9 sz, udvar közepén föld alatt - van egy víztartó, mely igen szépen faragott kövekből épült, dongaboltozatú; éjszaki és déli része pedig román absis módjára záródik, Ezt látjuk 1. lapon b) alatt, A 16. sz, a, hely földszinti dongaboltozatú hosszú lakszoba. A 15. sz. helyiségben, mely szinte dongaboltozatú találjuk a kutat, mely határozottan későbbi időből származik és szintén faragott kőből épült. Ugyanezen helyiségóen látunk egy román ablakot, mely a lovagterembe világosságot szolgáltat. Ezt a 4. lapon h) alatt mutatom be. Ilyen ablak van még a 14, sz, csarnok mellett is. Ezen köríves kapuzatú kis csarnok a 17. sz. a. lovagterembe vezet, mely jelenleg ugyan már igen rongált állapotban van, de a boltozatok, oszlopok, pillérek, gerinczek és gyámkövek még felvehetők voltak. Ezeket a 4. lapon következőleg mutatom be: a) alatt a terem keresztmetszetébe) alatt az oszlopokat/ c) alatt a falpilléreket/ d) alatt a keresztgerinczeket/ e) alatt a járomgerinczeket Ág) alatt azon gyámkövet, mely a terem keleti keske-