Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

BOGOSZLÓ (Bohuszlavicz, Trencianske Bohuslavice) ERDŐDY-KASTÉLY Az egykori gróf Erdődy-kastély az erdész házában lévő fénykép szerint, hatalmas, emeletes barokk épület volt, háromszögletes oromfalában címerrel. Ehhez két alacsonyabb szárny fűződött, a jobb oldali volt a kastélykápolna, amely máig is megvan. A kastélyt 1906-ban jelenlegi birtokosa, a bécsi Springer báró lebontatta. A kápolna külsején modernizált, 20 m hosszú, 12 m széles épület s minden részletében rokokó stílű. Kapujában kovácsoltvas ajtó, ablakain kovácsoltvas rácsok. Belseje két kosárbolt között kupolás boltozatú csarnok, gyöngén kiugró kereszthajóval, félkörívesen záródó szentéllyel. A falakat aranyozott fejű, korinthizáló pilaszterek tagolják. A főoltár architektúrája négy korinthoszi oszlopon csonka orom, tetején a Salvator mundi szobrával, közepén az Immaculata olajfestésű képével. Utóbbi fölött felirat: Ecclesie privilegiata Familiae Erdődy in perpetuum. Az oszlopközökben kétfelől két gipszangyal. A oltáron hat rokokó ezüst gyertyatartó s kétfelől két, hatalmas, ezüstkandeláber ezüstözött réz másolata. Az eredetiek a gróf Erdődyek galgóci kastélyába vitettek. A szentély korlátja májszínű márvány, kovácsolt, részben aranyozott vasrácsos ajtóval. A kettős sekrestyében rokokó szekrények. A kupola alatt, a szentély felőli sarokban, remek fafaragványos rokokó szószék és orgona. Az előbbi aranyozott fadomborművei Krisztus siratását, születését s mint Tizenkét éves fiút a templomban ábrázolják, ajtaján Krisztus feltámadása és mennyezetén két angyal a tízparancsolat táblájával. Az orgonán Szent Cecíliát angyalok között ábrázoló dombormű. A jobb oldali mellékoltár képe Páduai Szent Antal olajfestmény; ez alatt üvegkoporsóban Szent Adeodatus mártír csontváza, aranycsipkés ruhában. A bal oldali oltár szintén angyalos stukkó keretében Szent Ferenc olaj festésű képe, ez alatt üvegkoporsóban szent ereklyék. A kupola bejárat felőli pillérének belső oldalán két stukkó szoborcsoportozat: Nepomuki Szent János a királynét gyóntatja és Alamizsnás Szent János. A főoltárral szemben levő falban, rokokó faragványos keretbe foglalt, fél emelet magasságú oratórium nyílás. Rokokó faragványos templompadok és remek, aranyozott cikornyás gyóntatószék. A kápolnát véges-végig Maulbertsch falképei díszítik. A bejárat fölötti boltozatrészleten két, felhős angyal, mondatszalagján a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatására vonatkozó felirat, s alján: Maulbertsch 1763. Pinx. A szemben levő pilaszterközben a boltozaton szintén két angyal. A kettő között, az első boltszakasz mennyezetén allegorikus kép az Oltáriszentség diadala az eretnekek fölött. A kupolán Mária mennybemenetele. A pendentíveken a négy egyházatya. A szentély boltozatán Mária mint az egek királynéja. Ld. Divald, Művészet. [Divald Kornél: A bogoszlói kápolna. = Művészet, 12. 1913. 64-70. és ill.] Képjegyzék: 1188. Irodalom: Gerecze 1906. 919.; Divald 1925. 201; Garas 1955. 57-58., 160., 234.; Aggházy 1959. 2.: 25.; Súpis 1969. 300-301. és 781, 812., 830. kép; Petrová-Pleskotová 1983. 46, 49., 50., 51, 102. és XVIII. kép BOLESÓ (Bolesov) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM XVIII. századbeli kőépület. 1. Kehely, aranyozott ezüst, hatkaréjos talpán vert arabeszkek, alma alakú gomb. 18 cm magas.XVII. század. 2. Urvacsorakendő, tarka, keresztszemes selyemhímzés, közepén Isten Bárányával, XVIII. század. 3. Úrmutató, aranyozott ezüst, rokokó. Bécsi bélyeggel, 1744-ből. 4. Keresztelőtál sárgarézből, karéjosan csipkézett szegéllyel, fenekén a Madonna domborművű alakjával s két sorban gót és renaissance majuszkulás érthetetlen felirattal, XVI. század. (Ma már nincs ott?) Irodalom: Gerecze 1906. 919.; Súpis 1967. 140.; Hnutel'né pamiatky 1970. 216-217. BOSÁC (Bosáca) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM Egyhajós, dongaboltos, hatalmas térhatású barokk épület, toronnyal, szentélyében háromoldalú apszissal, figyelemre méltó modern falképekkel díszítve. Szószék fából, fehérre festett szobrokkal és keresztkút, rokokó-copf stílű. Lavabo, vert vörösréz 1781-ből. A főoltár képe Mária mennybemenetele, 1780 körül, közepes. Jelzése: Pauer Nittriae pinxit. Irodalom: Garas 1955. 160, 241; Aggházy 1959. 2.: 28.; Súpis 1967. 145.; Petrová-Pleskotová 1983. 34.. BUD AT IN (Bude tin, Zsolna, Zilina) A VÁR Szabálytalan négyszöget formáló újabb épületkomplexum, egyik oldalán romokban heverő, most lebontás alatt álló XVII. századbeli eredetű, de idők folyamán többször átalakított, hengeres tornya köré épített XVI—XVII. századbeli, részben loggiás szárnyak. A tornyot a XIX. század hatvanas éveiben értelmetlenül restautálták, s párkányán törpe oromsorral koronázták, legfelső emeleten közepén nyílt, cikkelyes boltozatkoszorún nyugvó körfolyosó. Az első emeleti loggián mély falifülke, hátterében páncélos lovast ábrázoló, kőből faragott XVI. címerrel. A hagyomány szerint ebbe a fülkébe falazták be Szunyogh Gáspár leányát, Katalint, II. Ferdinánd korában, ballépéséért. Irodalom: Gerecze 1906. 919.; Súpis 1969. 503—504. és 147. kép; Engel 1977. 100., 187; Pison 1977. 392-395. és ill.