Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

DEMÉNY (Domaniza) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM Egyhajós, középkori eredetű, a XVIIL században erősen átalakított épület, hatalmas nyugati toronnyal, falkerítéssel. Irodalom: Gerecze 1906. 920.; Súpis 1967. 331-332.; Hnutel'né pamiatky 1970. 220. EGBELÉNY (Gbeldny) KASTÉLY Szögletes patkó alakjában, udvarában árkádokkal épült, hatalmas palota a XVIII. századból. Irodalom: Gerecze 1906. 920.; Divald 1925. 208.; Súpis 1967. 269; Pison 1977. 145-146. és ill. KASTÉLYOK Benn a községben két, empire, nyári kastély, oszlopcsarnokos bejárattal. Irodalom: Súpis 1967. 369. FELSŐKOCSKÓC (Horné Kockovce) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM XVIII. századi kőépület, copf stílű felszereléssel. 1. Kehely, aranyozott ezüst, vert művű virágos és kerubfejes díszítéssel. 22 cm magas. Lippay Miklós prépost ajándéka 1715-ből. Irodalom: Gerecze 1906. 921; Súpis 1968. 580.; Hnutel'né pamiatky 1970. 224.; Petrová-Pleskotová 1983. 52. FELSŐOZOR (Horné Ozorovce) ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS TEMPLOM 1730-ból. Egyhajós, lapos mennyezetű kőépület, egyszerű, de nemes arányú barokk homlokzattal. 1. Kehely, aranyozott ezüst, hatkaréjos talpán vert levélékítmények, alma alakú gombján vert és vésett rózsák s ezek közében vésett lombdíszes karéjok, szárán vésett hengeres gyűrűk, sima cuppa, XVI. század. 19 cm magas. 2. Kehely, aranyozott ezüst, haránt hólyagos díszű. Felirata: Onódy Therézia O. J. ti. adja 1830. Ötvösjegye oválisban, Szentpéteri neve egészen leírva, pesti hitelesítő bélyeg 1830-ból, 13 latos jelzéssel. 19 cm magas. 3. Kancsó, mázas fajansz, ónfoglalatban, vörhenyes barna alapon, kék keretben, fehér mezőn kék virágbokrok. XVIII. század. 4. Feszület fából, virágos porcelántalpán a térdeplő Magdolna porcelánalakja s porceláncorpus. Krisztus lábai alatt porcelántáblácska felirattal: Alexander Ottlik d. 26. Sep. 1752. Meisseni(?), 60 cm magas, XVIII. század. 5. Ürvacsorakendő, vászon, XVIII. századbeli arannyal hímzett, virágos sarokkitöltésekkel. 6. Halotti zászló, vörösre festett arannyal lángolt vászon, török-magyar párbajt ábrázoló festett címerrel. Ottlik András emlékére készült, akit 1635-ben meggyilkoltak. 7. Halotti zászló, fekete, rongyos, XVIII. század. 8. Szószék, fa, 1725-ből, az evangélisták alakjával díszítve, lépcsőkorlátján angyalok tartják a Justh-címert. Justh Zsuzsanna ajándéka. 9. Négy kovácsoltvas gyertyatartó, XVIII. század. Irodalom: Súpis 1967. 430-431. TEMETŐ A temető haranglábjában: Harang. Felirata: Me fee. G. Dns Ottlik, Alex, Sujan. In honorem S. Trinitatis. Anno Domini 1668. OTTLIK-KAST ÉLY A XVIII—XIX. században gyökeresen átalakított, de még ma is festői hatású, XVI-XVII. századbeli eredetű épület. Délnyugati oldalán, a templom felé néző homlokzaton, három árkádíven három, félköríves nyílású loggia; bal felől, egykor torony sarkán, lejtős támasztópillérekkel. Északkeleti oldalán derékszögben kiugró előépítmény, emeletének alján rovátkolt, hengeres sarokerkéllyel. A kastélyt és az evangélikus templomot hajdan állítólag bástyás falak övezték. Irodalom: Gerecze 1906. 920; Súpis 1967. 430. FELSŐSZÚCS (Horná Súca) SZÚCS VÁRA Felsőszúcs fölött a Teraszina-hegy kiemelkedő sziklacsúcsán kőfalak nyomai. Vö. Zamaróczy István: A Vág völgye Trencsén körül. Titel, 1907. Irodalom: Gerecze 1906. 925; Engel 1977. 159., 187. HORÓC (Hór, Horovce) KASTÉLY Zord külsejű, háromemeletes, zömök épület, vastag falakkal, bástyaszerű, művészi jelleg híján, XVII. század. Irodalom: Gerecze 1906. 920.; Divald 1925. 208.; Súpis 1967. 439. ILLÁVÁ (Hava) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM A régit 1789-ben lebontották s ma csak harangtornya van meg, ezt is 1756-ban gyökeresen átalakították, 1894-ben leégett s harangjai is elolvadtak, vö. Chorényi József illavai plébános: Adatok és okmányok az illavai róm. kath. plébánia történetéhez. Nyitra, 1898. A mai plébániatemplom egykor a trinitáriusoké volt, akik az egykori illavai várban 1697-ben telepedtek le s templomukat 1719-ben, kettős tornyát 1722-ben fejezték be, az 1856-ban fegyházzá átala-