Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

KERNY TERÉZIA: Divald Kornél felső-magyarországi topográfiai útjai (1900-1919)

D I V A L D KO

RN É L F

E LSÖ-MAG

YAROR

SZÁGI TOPOGR

Á F I A I ÚTJAI 9 A z utókor hálás lehet Divald- Tarczainak munkájáért, aki -L A. olyan fáradhatatlanul kutatta a múltat, s a letűnt századoknak sok-sok apró szokását, kedvteléseit és emlékét mentette meg az elfeledéstóí. Munkásságával segített megvilágítani a múltat; ő is igyekezett eloszlatni az elmúlt idők embereire, intézményeire boruló homályt. Műveivel jelentőset alkotott, nemzeti és kulturális tekintetben egyaránt, mert valóban igazak önnön sorai: A múlt küzdelmeinek dicső és szomorú napjainak ismerete nélkül nincs nemzeti öntudat. [.. J Nemzeti öntudat és az ország lakosságának ismerete, megbecsülése nélkül nincs igazi hazaszeretet. " Werger Márton: Tarczai György. Székesfehérvár, 1937. 65. Amikor Divald Kornél a század elején felvetette a Műemlékek Országos Bizottsága vezetőinek egy fényképekkel dokumentált, teljes körű, felvidéki műemléki topográfia elkészítésének szükségességét és majdani megjelentetésének gondolatát, már javában folytak a Gerecze Péter által kezdeményezett és nevéhez fűződő országos lajstrom előkészítési munkálatai, majd kiadása is 1906-ban.

1 Mi indokolhatja egy többé-kevésbé párhuzamos program létjogosultságát? Oka az aktuális műemléki (topográfiai) és muzeológiai koncepciókkal, tervekkel és törvényekkel ríiagyarázható, de indokolható azzal is, hogy a már meglévő kataszterek leginkább az ingatlanok felvételére helyezték a hangsúlyt.

2 Divald választása nem véletlenül esett a Felvidékre. Szeretett szűkebb pátriája volt ez, melynek történetéről, emlékeiről és népéről kevesen tudtak olyan sokat, mint ő. Ugyanakkor a század második felében több olyan érdekes beszámoló és tudományos közlemény is megjelent a vidék műemlékeiről, amelyek jó kiindulási alapot jelentettek Divald munkájához. Ezek az írások azonban egyöntetűen hangoztatták, hogy egy szinte még ismeretlen, felfedezésre váró régiója ez az országnak. ( 1. kép) A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága, az Országos Régészeti és Embertani Társulat már az 1840-es évektől több kirándulást is szervezett erre a vidékre. Az ezeken az utakon látottakról, illetve itt tett régészeti kirándulásai tapasztalatairól Henszlmann Imre számolt be rendszeresen az Archaeologiai Értesítő, illetve az Archaeologiai Közlemények hasábjain, figyelmeztetve egyben számos építészeti emlék elhanyagolt, siralmas állapotára.^ Indítványára a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága (MIB), illetve jogutódja, a Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) több kültagját kérte fel, hogy tegyen jelentést a terület műemlékeiről. Hőke Lajos dunaföldvári lakos 1872. szeptember 30-án küldte meg a Bizottságnak Hont és Tolna megye műemlékeire vonatkozó jelentését. O már korábban publikált egy tanulmányt Hont /. kép Zborói vár, 1903-as felvétel (kat. szám: 1