Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
CS. PLANK IBOLYA: „Rögtön kibontottam gépemet..." Divald Kornél és a fényképezés
dául sok helyütt találtam szabadon álló fülkében nyílt útszéli kápolnákban középkori szobrokat, amelyeket az eső és vihar ver s amelyek helyét egy-egy kevésbé értékes s templomok padlásán heverő újabbkori szent szobor egész jól betöltené. Ez utóbbiaknál fogva volna kívánatos a kevésbé értékes holmi gyűjtése is, amelyet nem írtam össze, amelynek fölöslegét azonban, mint például a templomok padlásain garmadával heverő 18. századbeli használatlan miseruhákat múzeumunk javára még mindig értékesíteni lehetne [...] Viszont okvetlenül jelentést kellene a püspök ő excelentiájának követelnie minden olyan esetben, amikor egy-egy plébános temploma régi felszerelési tárgyait restaurálni akarja. [...] Polon fatemplomának oltárát tavaly restaurálták: a szegény parasztok 1600 Koronát fizettek e restaurálásért, amely oltáruk 15- századi igen érdekes szoborcsoportozatát teljesen értéktelenné tette, amelynek folyamán templomuk két másik középkori szobra is eltűnt vagy megsemmisült. [...] Méltóztassék megengedni, hogy kiadásaimról tételenkint még nagyjából sem számoljak el. Félek, hogy oly összeg kerekednék ebből, aminőre Méltóságod nem gondolt. Egész műtörténetírói működésem eddig anyagi tekintetben jóformán csak áldozatokból állt, amelyeket soha sem sajnáltam, mert a magam gyönyörűségén kívül ilynemű munkásságommal egyéb czélom nem volt. Soha sem utaztam akkora kedvvel, mint Sárosvármegyében, ahol születtem, amelyet azonban valójában csak most örmertem és szerettem meg igazán. [...] Végül még Előadó titkár úr felszólítására költségeimről bátorkodom említést tenni. A t. főfelügyelőség javaslatára kiutalványozott 500 Koronát csak szeptember közepe táján kaptam meg. Augusztus elejétől eleddig természetesen a magam költségén csak úgy utazhattam, hogy még csak ezután megírandó munkáimra kiadóimtól előleget vettem föl. Utisegélyem folyósítása után ismételten igy kellett magamon segíteni. Előlegeim ílyformán kutatásaim közben, amidőn magamnak semmit sem dolgozhattan, 600 Koronával növekedtek. Ha az összeget Méltóságod szíves közbenjárása rövidesen megkaphatnám, igen hálás volnék, főleg azért, mivel így sok vásári munkát mellőzheténk, amely időt rabol s e helyett a Sárosvármegyei hírlapokban indíthatnék azt hiszen nem minden siker nélkül múzeumunk érdekében társadalmi mozgalmat. S ezzel vagyok magamat további nagybecsű jóindulatába ajánlva Méltóságodnak mély tisztelettel szerény szolgája Divald Kornél. Budapest, 1904. XII. 5. U. L: Méltóságod nagybecsű figyelmébe ajánlanám a bártfai városháza szobáinak kifestését is. Kívánatos volna ha ennek színét és mineműségét múzeumok igazgatásában kipróbált erő szabná meg. Sok függ attól, hogy milyen színű fal szolgál a kiállított tárgyak hátteréül." Igaz, a fényképezésről ebben a levelében nem tett említést, de feszített tempójú feltáró és regisztráló munkája során a fénykép információs értéke minden kétséget kizáró. 160 MŰEMLÉKVÉDELEM ES MUZEOLOGIA DIVALD MUNKÁSSÁGÁBAN 1905-1919 1905-ben tovább bővültek a művészettörténész feladatai. Berzeviczy Albert 161 az ingatlan és ingó műemlékek, a néprajzi régiségek és a vonatkozó művészettörténeti adatok felkutatásával, összeírásával, feldolgozásával, valamint az arra érdemes anyagnak közgyűjteményeink részére történő állandó gyűjtésével bízta meg, évi 3000 Korona tiszteletdíj és évi 800 Korona úti átalány fejében. A továbbiakban lényegét tekintve a műemléki regisztráció és a múzeumi szempontok programszerű egyeztetéséről volt szó. A MKOF részéről Fraknói Vilmos elnök, 162 a MOB részéről pedig Éber László titkár 163 állították össze a kutató éves munkaprogramját. Divald fényképészi működése ekkor már közismert és elfogadott volt, bár hivatalos szerződést erre a tevékenységre sohasem kapott. Topográfiai munkáját 1905. május végén kezdte meg Sáros és Szepes megyékben. Október 31-ig 120 napot volt úton, ebből 71 napot töltött reggeltől estig szekéren. 164 A szepességi műemlékek lajstromát 1906 áprilisában azzal a javaslattal adta át a MOB-nak, hogy azt a Szepesvármegye művészeti emlékei III. kötetének legvégén tárgymutatóként lehetne közölni a megfelelő pótlásokkal és az eddig még nem közölt fontosabb felvételek reprodukcióival együtt. A fényképekre vonatkozóan a kéziratban 36. kép Menhdrd, a r. k. plébániatemplomban talált régiségek: gyertyatartók, szentségtartó, kehely és kereszt, 1903-as felvétel (kat. szám: 771.)
