Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

351. A megyetörténet a Várhegyen említ "római korabeli őrházat", mint ismert lelőhelyet. IROD.: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye, (szerk.: Csánki Dezső). Budapest, [1914] 37-38. A szarvas szarvhoz lásd még Rómer hgy. K 505/27'. 352. Feltehetőleg a jászberényi Bárány családból származó Bárány Pálról van szó, kinek egyik őse a több latin nyelvű teológiai munkát megjelentető jezsuita szerzetes Bárány Pál (1 657-1 719). IROD.: Nagy 1 . 1 857 1 78. 353. (?) 354. Az 1212-ben már említett Győrök falu temploma volt, mely 1228 körül épülhetett. Kis méretű, félköríves szentélyű téglatemplom volt, melyet a 13. század második felében gótikus stílusban bővítettek. A falu a török időkben elpusztult, a templom romosán fennmaradt a mai Somogyvámos határában. Az OMF megbízásából 1968-ban folyt ásatás a helyszínen, a romokat Erdei Ferenc tervei alapján konzerválták. IROD.: Erdei Ferenc - Valter Ilona: A somogyvámosi templomrom. Ép.Éptud 15. (1983) 1-4. szám 469-500. 355. A "romána" kifejezéshez hasonlóan, melyet jegyzeteiben a római kori forrásainak megjelölésére használt, szintén gyűjtőnév, talán a pernecessarius: igen szükséges (lat.) rövidített változata. 356. Az ún. "Kék kápolná"-ról lehet szó, mely neogótikus, 1856-ban épült. Csánki szerint a Bárány család ágostai evangélikus ágának volt sírkápolnája. IROD.: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye, (szerk.: Csánki Dezső). Budapest, [1914] 38. 357. Az első templom a 13. században épült, a szentély déli fala azonos a 13. századi templom szentélyének déli falával. A 14. században készült el a gótikus bővítés, s ezt nagyobbíttatta meg nyugat felé Buzlay Mózes 1517-ben. 1972ben, rövid kutatás után, Mendele Ferenc tervei alapján készült el a templom műemléki helyreállítása. IROD.: Radnóti - Gerő 1952 97., 99.; Szigetvári György: Építészeti emlékek Somogyban 1000-1900. Kaposvár, 1973. 28.; Reöthy Ferenc: A balatonszemesi r. k. templom története. Műemlékvédelem, 21. (1977) 158. 358. Sem a római kőkoporsó vagy szarkofág, sem a római kő ma már nem azonosítható. IROD.: MRT 1. 60/'1 0 (1 92); Rómer hgy. K 505/27. 359. Domanovszky György: A Balatonkörnyék népművészete. Budapest, 1943. 360. Valószínűleg a hegymagasi katolikus templomról ír ezen az oldalon Rómer. 1274-ben két kápolna állt a Szent György-hegyen. A Szent György kápolna 1414-ben már anyaegyház. 1550-ben a zalai főesperességhez tartozott, volt plébánosa. Az 1745. évi visitatio szerint a templom romokban hevert. 1749ben épült újjá a templom, 1751-ben szervezték újjá az anyaegyházat. Ekkor készült a legkisebb harang. IROD.: Kovacsics József - IIa Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona. 2. Budapest, 1988.; Rómer hgy. K 630/1 33. 361. Martin Feltel (1714-1782) grazi ágyú- és harangöntő. A harangöntést Mateus Köstenbauer műhelyében tanulta, akinek halála után (1747) feleségül vette özvegyét és egyben átvette a műhely irányítását. 1773-ban felhagyott az ágyúöntéssel. Harangjai 1754-1781 között ismertek. IROD.: Weissenbäck, Andreas - Pfundner, Josef: Tönendes Erz. Graz-Köln, 1961. 162.; Romer hgy. K 631/41, K 636/3. 362. Mendl János harangöntőhöz lásd a 88. jegyzetet! 363. Balics vagy Bálovits, korábban Petrovics. A család 1690-ben kapta nemes-