Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

ségét. Ferenc nevű családtag nem szerepel a családfán. IROD.: Kempelen 1. 191 1 529. 364. Levélsoros: a postát széthordó személy. IROD.: Ú; magyar tájszótár. Budapest, 1982.; Rómer hgy. K 234/9. 365. Rómer hgy. K 234/9. 366. Égemény föld: nyáron könnyen áthevülő kavicsos, homokos talaj. IROD.: Uj magyar tájszótár. Budapest, 1 988.; Rómer hgy. K 234/9. 367. Dőre: domboldal felső része, dombtető. IROD.: Uj magyar tájszótár. Budapest, 1979.; Rómer hgy. K 234/9. 368. Folyatni a rétet: megöntözni. IROD.: Rómer hgy. K 234/9. 369. Isten haragja: villámcsapás, mennydörgés, mennykő. IROD.: A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest, 1 965.; Rómer hgy. K 234/9. 370. Az egyenes szentélyzáródású, Szent Imre tiszteletére szentelt templom a 18. században épült. Rómer rajza még sokat elárul a középkori templomról, a kőkerítés nyomai is megvoltak még ekkor. IROD.: Rómer 1 876 47.; Békefi 1 907 1 74-1 75.; MRT 1. 41/1 (1 41 ); Rómer hgy. K 41 7/51. 371. A török időkben Diszel falu sokat szenvedett, mivel hadiútvonalon feküdt. 1 548-ban a török felégette. 1 572-1 573-ban csak egy család lakott a faluban. A feldúlt falu lakossága Csobánc várában talált menedéket. Még 1 722-ben is az Eszterházy család jobbágyainak jelentős része Csobáncváralján lakott. Csak később indult meg a lakosság visszaszivárgása. 1 746-ban Diszel és Csobánc közös kocsmát tartott, sőt az 1 760-as években Csobánc, Diszel és Győrhegy egy bíró alatt állt. Később a három település teljesen egybeolvadt, együtt írták őket össze. Ezért lehetséges Diszel pecsétén Csobánc felirat. IROD.: Kovacsics József - IIa Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona. 2. Budapest, 1988.; Feld István: Középkori váraink kutatásáról. Műemlékvédelem, 35. (1991) 4. szám 1 97.; Rómer hgy. K 189/2,23, K 208, K 286/21, K 41 7/51. 372. A szó magyarázatát lásd a 1 7. jegyzetben! 373. Dobától északra a Somlószőlős felé eső részen említi Rómer a két halmot. Három halomsír állt itt, de a harmadikat széthordták. Az 1880-as években Kleiszl Károly végzett ásatást az egyikben. Koravaskori, gazdag leletanyagú sírt tárt fel. IROD.: MRT 3. 15/6 (86-87). 374. A zalahalápi katolikus templomot Bogyay Ignác győri nagyprépost építtette 1760-1770 között. Az ő címere és két férfi szent szobra látható a templom homlokzatán. Az egyik szent Rómer meghatározása szerint Szent Vendel. IROD.: Dornyay Béla: Bakony. Budapest, 1927. 301. 375. Bogyay család címere: Siebmacher szerint zöld mezőben balra néző ágaskodó oroszlán, jobb mellső lábában kivont kardot tartva. Pajzs feletti sisak koronáján balra néző félhold. A címerpajzsot foszladék veszi körül. Kempelen szerint a sisakon daru követ tartva. IROD.: Kempelen 2. 1911 299.; J. Siebmacher's Wappenbuch des Adels von Ungarn sammt den Nebenländern der St. Stephans-Krone. Nürnberg, 1885-1887. 376. Egyházi értekezések és tudósítások 1-2. (kiadja: Horváth János rudinai Apátúr, Veszprémi kanonok). Veszprém, 1820. 377. Aigí, Paulus: História brevis venerabilis capituli cathedralis ecclesiae QuinqueEcclesiensis a prima ejusdem origine usque finem anni 1838. Quinque-Ecclesiis, 1838. 378. Zalahaláp, r. k. templom 1 760 körül készült festett szentélyfal Joachim és Anna