Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

nemzetség faragott címere is látható. Az elbontott templomból hozták át és helyezték el az új templomban. 287. Nem állapítható meg a kő pontos lelőhelye. Rómer értesülései szerint 1802ben találták és az ő kérésére gr. Deym Ferenc 1 861. október 30-án adta át a Nemzeti Múzeumnak a tulajdonában lévő oltárkövet. Az oltár felirata: [lovi] 0[ptimo] M[aximo] / FLAVIUS / ATTICIA / NUS Ml / LES LEG[ionis] [Primae] / AD[iutricis] V[otum] S[olvit] L[ibens] Mferito]. IROD.: Rómer Flóris: LesenczeTomaji római feliratos kő. AK 2. (1861) 173-174.; Rómer Flóris: A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei. Budapest, 1873. 20 (8), III. tábla.; Rómer hgy. K 656/2, 5, K 658/62. Római feliratokhoz lásd még: Rómer hgy. K 234/13-18, K 505/27, K 533/51, K 535/39.; római légiókhoz: Rómer hgy. K 655. 288. Rómer megjegyezte a római oltár anyagát, mert az vörös színével szokatlan volt a vele egykorú és eredetű emlékek között: "De nevezetes anyagára nézve, a mennyire nem mint rendesen a római emlékek fehér de élénk vörös homokkőből, az úgynevezett werfeni kőből készült. Holott tudjuk, hogy a római emlékkövek közt még veres márvány követ sem találtunk." IROD.: Rómer Flóris: Lesencze-Tomaji római feliratos kő. AK 2. (1 861 ) 1 74. 289. Lesencetomaj templomát 1806-ban Nedeczky Károly veszprémi nagyprépost építtette a régi templom helyén. Valószínűleg a régi templom berendezéséből maradt szobor a padláson. Nem egyértelmű, hogy barokk vagy gótikus berendezésről van-e szó. A Szent Anna kapcsán említi meg Krisztus és két szent szobrát Keszthelyről, valószínűleg az egykori ferences, később premontrei templomból. Csemegi József a következőket írta a keszthelyi templom szobordíszéről: "... a szentély-faloszlopok egykori szobordíszei pedig elvesztek, noha Rómer Flóris idejében még megvoltak, mert feljegyzései szerint a kősátortetők alatt szútól és időtől erősen megviselt faszobrokat látott. Ezek azonban a helyreállításkor nyomtalanul eltűntek, s ma már meg sem állapítható, hogy középkori vagy barokk alkotások voltak-e." Keszthelyre és Lesencetomajra vonatkozó oldalakat lásd a Helynévmutatóban! IROD.: ifj. Csemegi József: Keszthely egykori ferences templomának építéstörténete. Budapest, 1 941. 23. 290. Mendel János harangöntőhöz lásd a 88. jegyzetet! 291. Haeller család a 19. században Szombathelyen működő harangöntő család. Első tagja András (+ 1 836) volt, idősebbik fia, József (181 7-? ) 1 837. április 1 én nyerte el a polgárjogot. A szombathelyi szeminárium harangját is ő öntötte 1839-ben. Lásd még a 90. jegyzetet! IROD.: Géfin Gyula: A szombathelyi harangöntőkről. Vasi Szemle, 4. (1937) 1-2. szám 100.; Szilágyi 1990 150-163.; Rómer hgy. K 652/41, 115, 174. 292. (?) 293. Itt Rómer használja zárójelben a kérdőjelet. 294. Hertelendy Kálmánhoz lásd az 5. jegyzetet! 295. A lelet valószínűleg összefügg a fenékpusztai római településsel. IROD.: Rómer Flóris: Pannónia területén Magyarországban fennmaradt néhány római várnáról. AK 3. (1863) 39. 1. tábla; MRT 1. 21/34 (88); Rómer hgy. K 505/27. 296. A Damjanich utca és Fő utca találkozásánál 1958-ban, ház alapozásakor csontvázakat és alapfalakat találtak. A Damjanich utca 1. számú ház helyére tehetjük az említett Szent Miklós kápolnát. IROD.: Koppány 1972 124., 236237.; MRT 1. 49/3 (160).