Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

297. Többféle névtárra is gondolhatunk. Például: Calendarium dioecesanum venerabilis cleri Weszprimiensis ad annum 1 795.; Schematismus venerabilis cleri almáé dioecesis Weszprimiensis pro anno 1795. Weszprimi 1795.; Schematismus literarius, sive nomina eorum, qui rem scholasticam per Regnum Hungáriáé, et provincias eidem adnexas procurant anno 1 795. Budae 1 795. 298. Gyulakeszi Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházáról 1 1 74-1 1 78-ból maradt fenn az első említés. A török időkben elpusztult templomot 1748-ban állították helyre. Az épület újabb renoválására 1844-ben és 1860-ban került sor. A főoltár tabernákuluma és a szószék faragása 18. századi, valószínűleg pálos munka. Az oltárképekkel nem foglalkozik a szakirodalom. IROD.: Radnóti - Gerő 1952 121.; Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. 2. Budapest, 1959. 1 13.; Rómer hgy. K 417/51. A várhoz lásd: Rómer hgy. K 622/40-41, K 623/7A. 299. Az irodalmat lásd a 7. jegyzetben! 300. Itt feltehetőleg Rómer a sümegi püspöki kastélyról írt megjegyzést. A zártudvaros épület nyugati szárnya lehetett az egyemeletes püspöki kastély, melyet Széchenyi György építtetett a 1 7. század közepén, s melyet az őt követő püspökök bővítettek tovább a 17-18. század fordulóján. Jelenlegi formáját 17451 753 között nyerte el Padányi Bíró Márton építkezései nyomán. A várhoz lásd még a 209. jegyzetet! IROD.: Koppány 1993 179-181.; MRT 3. 54/1 (216217). 301. Sümeg város 1834-1849 között íródott protocollumai a Zala megyei Levéltár anyagában megtalálhatók. Korábbi adatok nincsenek. Németh László levéltáros közlése. 302. A sümegi templomot a gótikus szentély megtartásával Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette 1756-1759 között. A templom kifestését Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) készítette 1 757-1 758-ban. A sekrestyeszekrény, az oratórium és a stallumok említésén kívül nincs több adat róluk a szakirodalomban. IROD.: Lipták Gábor - Zákonyi Ferenc: Sümeg. h. n. é. n. 41-48.; Végvári Lajos: A sümegi Maulbertsch freskók. Budapest, 1958.; Garas Klára: Franz Anton Maulbertsch 1 724-1 796. Budapest, 1 960. 21-57. 303. A Rómer által a sümegi templomban látott zászló egy császári lovassági standár volt. A zászlót a nyúlási portyázásnál, Mosonszolnoknál, gr. Draskovich János horvát bán csapataitól vette el Béri Balogh Ádám, aki 1 707. december 25-én hozta Sümegre. A zászló később a várból a községházára, majd a templomba került. A plébániatemplomból a reáliskola múzeumába vitték, itt akadt rá Ádám Iván. Hőgyész László szerint 1896-ban főhercegi parancsra Bécsbe vitték, a város nem tudta megakadályozni az értékes harci emlék elvitelét. Lipták Gábor és Zákonyi Ferenc munkája, illetve dr. Pandula Attila (ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék) közlése szerint a századfordulón Sümegen megforduló Ferenc Ferdinánd trónörökösnek ajándékozta a város. A trónörökös az egyik csehországi kastélyában helyezte el azt, ahol napjainkig fennmaradt. IROD.: Ádám Iván: Egy labancz lovas-zászló. AE 7. (1887) 346-349.; Hőgyész László: Sümeg évszázadai. Veszprém, 1989. 90-91.; Lipták Gábor - Zákonyi Ferenc: Sümeg. Balantonfüred, é. n. 26. 304. A Köves bástya nyugati rövid falán fent látható az itt leírt kő. Ennél több nem olvasható a feliratból. A vár történetéhez lásd a 209. jegyzetet! IROD.: Koppány Tibor - Kozák Károly - Zákonyi Ferenc: A sümegi vár. Veszprém, 1 958. 59-60.