Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

könyvtárak sorsa. Magyar Könyvszemle, 109. (1993) 3. szám 306-324.; W/x Györgyné: A szerzetesi könyvtárak sorsa Magyarországon 1950-1952. Budapest, 1997. 59. 213. A sümegi ferences rendház könyvtárának katalógusa nem került be az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárába. A Rómer által feljegyzett néhány ősnyomtatvány és egyéb érdekesség is bizonyítja, hogy milyen gazdag anyaggal rendelkezett a könyvtár. Külön érdeklődésre tarthatnak számot az itt közölt possessori bejegyzések. A jegyzetekben szereplő nyomdászok tevékenysége viszonylag jól ismert. Johann Singriener bécsi nyomdász 1510-ben kezdte meg tevékenységét. Kiadott magyarul egy Újtestamentumot, Esopus meséit és egy hatnyelvű szótárt. Anthon Koberger (1473-1513) a legnagyobb és leghíresebb nürnbergi nyomda tulajdonosa volt, huszonnégy géppel és több mint száz munkással dolgozott. Csak Bibliából 19 kiadást jelentetett meg. Neki dolgozott Michael Wohlgemut és Wilhelm Pleydenwurf is, az ő nyomdájából került ki a Schedel-krónika. További adatokat lásd 45. jegyzetoldal és vonatkozó jegyzetek! Johannes Frobenius baseli nyomdász, 1491-ben kezdte meg tevékenységét a városban. 1514-től az ő házában élt Rotterdami Erasmus. IROD.: Rómer hgy. K 476/8. 214. A lelet feltehetőleg összefügg a fenékpusztai római településsel. Lásd még a 245. és 295. jegyzetet! IROD.: MRT 1. 21/33 (81-87); Rómer hgy. K 505/27, K 652/20, K 660/59. 215. Franz Anton Pfistermeister (1757- ?) harangöntő, Johann Joseph Pfistermeister soproni harangöntő fia. Kőszegen telepedett le és nyitott műhelyt, melyet utódai, Franz Anton Pfistermeister (1785- ?) és Anton Pfistermeister (1821-1891) vittek tovább. A műhely Anton Pfistermeister halálával szűnt meg. Lásd még a 158. jegyzetet! IROD.: Csatka/ Endre: A kőszegi harangöntők. Vasi Szemle, 4. (1937) 1-2. szám 98-99.; Szí/ág//' 1990 150-151., 153-163.; Rómer hgy. K 631/21, K 636/59, K 637/1, K 652/20, 152-153, 155-156, 165, 175. 21 6. A harmadik harangot még említi Genfhon (1 959 400.). Patay Pál körlevelére a plébánia nem válaszolt. 21 7. A gótikus templom déli oldalához épült a 1 8. században a barokk kolostor. A templom déli falán lévő csúcsíves ablakokat barokkizálták. A kolostor északi folyosójáról ezeken az ablakokon át le lehetett tekinteni a templomba. Valóban hasonló a tihanyi templom, illetve kolostor kialakítása. A "renaissance" stílusmegjelölés az épület barokk átépítését jelenti. Csatka mai plébániatemploma a 14. században (1357 előtt) Kont Miklós nádor által alapított pálos kolostor temploma volt. 1 790 körül barokkizálták. A kolostor a 15. században elpusztult. Tüskevárt lásd még 56-59. jegyzetoldal és vonatkozó jegyzetek! IROD.: CS. Dobrovits Dorottya: A csatkai volt pálos templom építéstörténeti problémái. Ep.Eptud 5. (1974) 3-4. szám 305-315.; Cs. Dobrovits Dorottya: A római Gesú-templom építészeti kapcsolatai. Ep.Eptud 15. (1983) 1-4. szám 107-1 17.; Guzsik Tamás - Fehérváry Rudolf: A magyar pálos rendi építészet kialakulása, első periódusa. Ep.Eptud 12. (1980) 1-4. szám 193-229.; Guzsik Tamás: Későgótikus "pálos" műhelyek Magyarországon. Ép.Éptud 1 5. (1 983) 1 -4. szám 1 99-21 7.; Rómer hgy. K 625/1 72. 218. A templom 1 787-ben széna- és szalmapajta lett, a kolostorban kamarai, illetve vallásalapi tiszttartó la kasokat alakítottak ki. A 19. század első felében kihasználatlanul állt az épület, ezért rendelte el a Kamara a bontást. A bontást