Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

148. Szemmel verés vagy nézéssel való rontás, a hiedelem egész Európában közismert, gyökerei az ókorig visszakövethetők. Nézéssel meg lehet rontani - a hit szerint - minden gyenge, védtelen élőlényt, így elsősorban az újszülött gyereket, továbbá fiatal állatot. A megelőző eljárások és eszközök számtalan változata ismert, ilyen a figyelem elterelése a csecsemőre, fiatal állatra kötözött színes szalaggal, gyöngysorral. IROD.: Hoppá! Mihály: Az "igézés"-hiedelemkör alkotóelemei. Népi Kultúra - Népi Társadalom, 4. Budapest, 1970. 259-287.; Rómer hgy. K 234/9. 149. A település a Rába, Marcal és Tapolca összeömlésénél, négy megye határán alakult ki. Révje, vámja és vásárai a 14-15. században már jelentősek. A Gutkeled nemzetségbeli Marcaltői és Amadé családok birtokolták néhány szomszédos településsel együtt. A 16. században többször elnéptelenedett. IROD.: Véghely Dezső: A

1 marczaltői régi várkastély 's az utolsó Marczaltőyek. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 4. (1 869) 1 55-1 69., 289-298.; MRT 4. 47/1 (155); Rómer hgy. K 625/172. Az itt talált és a Nemzeti Múzeumnak átadott ezüst pénzekhez lásd: Rómer hgy. K 372/109. Milliarium: (lat.) mérföldkő; ehhez lásd még: Rómer hgy. K 418/60, K 657/3, K 663/28. 150. Az Amadé családnak voltak birtokai ezen a környéken, mely család férfi ága Amadé Tádében 1845-ben kihalt, s női ágon Amadé Dominika (báró Uichtricz Emiiné), valamint Amadé Alexandra (gróf Wurmbrand Ferdinándné) grófnőkben élt tovább. Egyiküket említi Rómer. Lásd még következő jegyzet! IROD.: Nagy pótkötet 1868 17-21. 151. Schmerzing, Pomerániából származó nemesi család, 1706-ban I. József császár emelte német birodalmi báróságra. A család katolikus és evangélikus ágra szakadt. Az előbbi ághoz tartozó Goftlob-Frigyes (1 738-1 793), es. kir. altábornagy, gróf Amadé Tádé leányát, Amadé Franciskát (+1824) vette feleségül. Hozományként megkapta a bősi és szenei uradalmat. Az ő unokájáról, Schmerzing Tádéról ír Rómer. IROD.: Nagy 1 0. 1 865 90.; Nagy pótkötet 1 868 17-21. 152. Nemesdömölk a reformáció idején fontos szerepet töltött be, központja volt a kemenesaljai reformációnak. Az 1681-es törvényben Nemes-Csoó mellett a másik artikuláris hely. Első templomukat - még deszkából - 1 732-ben építették fel. 1 744-re készült el a kőtemplom, mely 38 évig szolgált egyedül evangélikus templomként a vidéken. Lelkészei közül kiemelkednek Perlaky Gábor, Hrabovszky Sámuel, Edvi Illés Pál és Kiss János. IROD.: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye, (szerk.: Szikiay János - Borovszky Samu). Budapest, [1898] 301-305. 1 53. A címer beazonosíthatatlan. 154. Kempelen csak egy Miklosich-Horváth Józsefet, Sopron vármegyei nemest említ, nincsenek közelebbi adatok. IROD.: Kempelen 5. 1913 120. 155. Edvi Illés Pál (1793-1871) egyházi író, költő, evangélikus esperes, az MTA levelező tagja. 1815-1817 között a jénai egyetemen tanult, több helyen volt lelkész, majd 1831-1863 között Nemesdömölkön töltötte be ezt a hivatalt. Rómer látogatásakor tehát találkozhatott az akkor még hivatalában lévő lelkésszel. Számos kiadott és kiadatlan prózai munkája és verse ismert. Lásd még az 54. jegyzetoldalt!