Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

1 37. A Szent Jakab-prépostságot az Osl nemzetségbeli Móric alapította 1241-1251 között. A prépostság a nemzetség mórichidai ágának monostora volt. Nagyobb jelentőségre sosem emelkedett, a kisebb létszámú prépostságok közé tartozott. Elsősorban az alapító család temetkezőhelye volt, s e mellett ellátta a környékbeli falvak lelki gondozását is. 1263-ban IV. Béla megerősítette a rendet birtokaiban. 1561-ben megszűnt a prépostság, majd 1594-ben a falu is elpusztult. 1601-ben a nagyszombati klarissza apácák kapták meg a birtokot, s használták 1782-ig, a rend feloszlatásáig. 1782-től kincstári birtok volt. IROD.: Rómer Flóris: Az Árpási Szt. Jakabról czímzett prépostság. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 2. (1863) 225-239., 358-372.; Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. ME 6. (1957) 2-3. szám 247.; Kozák Károly: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XIIXIII. században. Arrabona, 15.(1973) 125-148., különös tekintettel 133-142.; Rómer hgy. K 625/63, K 629/ 11, 1 6, K 637/ 1 0, 1 34, K 645/53-54. 138. A Rómer által említett római téglák helyén, az evangélikus lelkészház udvarában, 1958-ban, 3. századi római épület alapfalait tárták fel. IROD.: MRT 4. 21/1 (82); Rómer hgy. K 505/27. 139. A "Kisfaludy funduson" álló régi várnak nyomai sem látszanak ma már. Az irodalomban sem szerepel, a Régészeti Topográfia sem tud róla. IROD.: Tombor Ilona: Rómer Flóris uti jegyzetei. ME 3. (1954) 277. 140. Patay Pál feljegyzései szerint a harang megvan, de Rómer tévesen olvasta a készülés helyeként N. Újvárt (Güßing, Ausztria), mert az valójában Neustadt, azaz Wiener-Neustadt. Mendel Jánoshoz lásd a 88. jegyzetet! 141. Orvosi könyvekhez lásd: Rómer hgy. K 636/1 36. 142. A Szőlőhegy nevű lelőhely nem azonosítható. IROD.: MRT 4. 21/sz. n. (83). Az oldalon szereplő helységneveket azért gyűjtötte össze Rómer, mert mindegyik "d" betűre végződik. IROD.: Rómer hgy. K 234/9. 143. Patay Pál adattára szerint a Joseph Geschlössel által öntött harang repedt, leszerelve a templom padlásán található. A többi harang nincs meg. Joseph Geschlössel harangöntő adatait lásd az 51. jegyzetben! 144. A csikvándi kunhalmokat a Régészeti Topográfia a Hajlós nevű határrészen található két, kb. 1 méter magas, 25 méter átmérőjű halommal azonosítja. Feltehetőleg későbronzkori halomsírok. IROD.: Rómer 1878 156.; MRT 4. 21/6-7 (83). 145. A csikvándi harang Patay Pál "Corpus"-ában nem szerepel. A templom 1804ben épült, tornya 1876-ban. A kútban talált harang feltehetőleg 19. századi. IROD.: Patay 1989. 146. Ujmalomsok, Malomsok középkori falu szomszédságában a 18. században létrehozott település. Az ómalomsoki lakosok, illetve német telepesek költöztek át erre a helyre, mivel a Marcalon túl fekvő földjeiket az áradások miatt nehezen művelhették, s a Rába templomukat is elmosta. Az evangélikus templom a 18. század első felében épült. IROD.: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye, (szerk.: Borovszky Samu). Budapest, [1908] 65.; MRT 4. 45/1-2 (150-151). 147. A lelőhely talán azonos a középkori Szenté településsel, mely a Gutkeled nembeli Marcaltői, Amadé családok birtoktestéhez tartozott. Valószínűleg már a 15. század első felében elnéptelenedett és nem is népesült be többé. IROD.: MRT4. 45/2 (151).