Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

sag, mely a mohácsi csatáig működött. 1644-ben a jezsuita rend kapta meg a használaton kívüli birtokokat, s az épületeket a trencséni házuk nyaralójaként használták. A jezsuita rend feloszlatásával az épületegyüttes a tanulmányi alap kezelésébe került. A kolostor keleti részén található barlangtemplom 1856-ban nyerte vissza egyházi funkcióját. IROD.: Rómer Flóris: A barlanglakókról, nevezetesen a magyarhoni lakott barlangokról. AK 7. (1867) 134-137.; Rómer 1876 53.; Rómer hgy. K 41 7/51, K 636/62. 116. Peremarton első említése 1237-1 240-ből ismert. A veszprémi püspök, illetve káptalan birtoka volt. 1570 körül elnéptelenedett, s 1620 körül vált lakottá ismét. Mai, barokk temploma 1 772-1 778 között épült a régi temploma helyén, melyről kevés adat maradt fenn. A 1 7. századi újratelepülés után használták, de a 18. század elején már romokban hevert. A Régészeti Topográfia Rómer feljegyzését idézi, de a leletet nem azonosítja. IROD.: MRT 2. 14/sz. n. (73); Rómer hgy. K 623/5, K 630/1 24, 1 33, K 637/1 71 . Késmárky családhoz lásd: Nagy 5. 1 865 230. 1 1 7. Libay Károly Lajos (1816-1888) ötvös, festő, Libay Sámuel ötvös fia. Mint ötvöslegény került 1835-ben a bécsi akadémiára. Kalandos élete folyamán bejárta Európát, sőt Egyiptomba is eljutott. Finoman részletezett tájakat és vedutákat festett. Akvarelltanulmányai nyomán albumokat adott ki. Munkáiért több kitüntetést is kapott. Libayhoz, Raimannhoz és Vahothoz lásd még: Rómer hgy. K 41 7/54. 1 18. Vahot Imre (1820-1879) szerkesztő, író, színműíró. Eperjesi tanulmányai idején a Lovassy László és társai elítélése ellen tiltakozó fáklyásmenet megszervezéséért rövid időre börtönbe zárták. 1 838-ban költözött Pestre, írásait az Athaeneum és a Figyelő közölte. 1 842-1 843-ban Kossuth Pesti Hírlapjánál dolgozott, 1843ban Pozsonyban ő adta ki az Országgyűlési Almanachot. 1844-től átvette a Regélő Pesti Divatlap szerkesztését, melyet Pesti Divatlap, majd Budapesti Divatlap címen adott ki újra. A lap mellékleteként jelent meg 1848. július-december között a Nemzetőr című politikai hetilap. A szabadságharc után bebörtönözték. Szabadulása után, 1857-1862 között a Napkelet című lap szerkesztője volt. Emlékirat it (1880), valamint Petőfi-életrajzát (1884) halála után fia adta ki. 1 1 9. Raimann Rudolf 1 9. századi, balatonfüredi könyvkereskedő, rézmetsző életét és munkásságát lásd: Cennerné Wilhelmb Gizella: Raimann Rudolf balatoni tájkép-sorozata. Új Helikon. Veszprém, 1963. 47-50. 1 20. Szerelmey Miklós (1 803-1 875) mérnök, litográfus. Balaton album. Pest, 1 848.; 2. ed.: Pest, 1851.; német nyelvű változat: Album des Balaton. Erinnerung an Füred und seine Umgebung. Pest, 1855.; hasonmás kiadás: Budapest, 1983.; IROD.: Rómer hgy. K 623/98-99. Aracsi római sírhoz lásd: Rómer hgy. K 505/27. 121. Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész, kritikus, orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1818-1822 között Kassán, majd Pesten bölcsészetet tanult, 1822-1827 között elvégezte az orvosi kart. 1829-ben orvosi diplomát szerzett, 1833-ban tanított is a karon. 1850-1861 között az esztétika és irodalomtörténet magántanára, 1 861 -1 875 között a magyar nyelv és irodalom tanára a pesti egyetemen. 1 871-1872-ben az egyetem rektora. 1846-1875 között az Egyetemi Könyvtár igazgatója. Kezdeményezésére jött létre a Kisfaludy Társaság. A korabeli folyóiratokban és más kiadványokban rendkívül nagyszámú cikke, tanulmánya, kritikája, emlékbeszéde jelent meg. Nagyon sok nyelvemlék,