Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

történelmi forrás megtalálása és publikálása fűződik nevéhez. Rómerhez írt leveleit lásd: Rómer hgy. K 453/34, 1 01. 1 22. A zirci ciszterci apátságot III. Béla alapította 1 1 82-ben, a templomot Imre király építtette 1200 körül. 1530 körül a Podmaniczkyak elpusztították a kolostort. A mai rendház alapkövét 1 727-ben, a templomét 1 732-ben tették le. A templom 1 752-ben készült el. A rendház sem kerülhette el sorsát 1950-ben. A szerzetesek kiköltöztetése után a könyvanyag a helyén maradt - ma Reguly Antal Könyvtár -, azonban az épületbe beköltöző honvédség, majd szakiskola nem tekintette feladatának a könyvtár karbantartását. Több könyv sorsa ma már ismeretlen. IROD.: Békefi 1907 221-223.; Békefi Rémig: A ciszterczi Rend története Magyarországon 1 142-1896. Budapest, 1914.; Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Veszprém, 1937.; Hümpfner Tibor: A zirci apátsági templom ásatása. VMMK 2. (1964) 119-140.; Hajnóczi Gábor: Adalékok a zirci apátsági könyvtár és műgyűjtemény történetéhez. Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok, (szerk.: Zádor Anna - Szabolcsi Hedvig). Budapest, 1 978. 61 1 -627.; W/x Cyörgyné: A szerzetesi könyvtárak sorsa Magyarországon 1950-1952. Budapest, 1997. 65. 123. Michael Wolgemut (1434-1519) német festő és fametszetrajzoló, Dürer mestere. 1473-ban Hans Pleydenwurff özvegyét vette feleségül, s így örökölte Pleydenwurff műhelyét. 1490-1493 között Wilhelm Pleydenwurffal, Hans Pleydenwurff fiával készített metszeteket a Schedel-Weltkronik számára. 124. Wilhelm Pleydenwurff (+1494) festő és metszetkészítő, Hans Pleydenwurff nürnbergi mester fia. 125. Schede/, h/arfmannus: Libri cronicarum. Nürnberg, 1493. fol. 138-139. A Schedel-krónika német kiadásánál szerepel a zirci apátság. IROD.: Ballagi Aladár: Buda és Pest a világirodalomban. 1. Budapest, 1925. 55-56.; Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. 1. Budapest, 1966. 33. 126. Thurzó Imre (1596 vagy 1598-1621) Thurzó György nádorispán fia, felvidéki nagybirtokos. A wittembergi egyetemen tanult, majd hazatérve, 1617-ben Árva megye főispánja lett. Mint protestáns főúr, Bethlen Gábor mellé állt, s nagy szerepe volt Bethlen 1620-as királlyá választásában. 1621-ben a nikolsburgi békekötésnél egyike volt a fejedelem békebiztosainak. Itt említett dolgozatai a wittembergi egyetemre való indulás előtt keletkeztek (1615 július eleje), amikor Thurzó Spiegel Jeremiás vezetése mellett végezte tanulmányait. Spiegel Wittembergben az egyetem retorika-tanára lett. IROD.: Nagy 1 1. 1865 209.; Kubinyi Miklós: Bethlenfalvi gróf Thurzó Imre (1598-1621). Magyar Történelmi Életrajzok, 1 1. Budapest, 1 888.; Rómer hgy. K 476/8. 127. Závoczky vagy Závodszky család, Trencsén megyei birtokos nemesi család, melyből Závodszky György (szül.: 1569) is származott. Először Thurzó Györgynek volt a titkára, 1 586-1 61 7 között vezetett naplója révén vált ismertté. IROD.: Nagy 1 1. 1 865 328. 128. Fejér György (1766-1851) történetíró, egyetemi tanár, kanonok. Egyetemi tanulmányai befejeztével a Festetich és Urményi családoknál nevelősködött, majd Székesfehérvárott a püspöki szeminárium dogmatika tanára, 1808-ban a pesti egyetem teológia tanára lett. 1824-ben a pesti Egyetemi Könyvtár igazgatójává nevezték ki. 1840-től volt kanonok. 1843-ban vonult nyugdíjba. A "Tudományos Gyűjtemény" alapítója és szerkesztője, legismertebb műve a 40 kötetes "Codex diplomaticus".