Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

lószínűséggel, de mivel Rómer Flóris csak a nemzetségnevet adja meg, elképzelhető, hogy több fajt is gyűjtőnéven foglalt össze; Sambucum ebulus: Sambucus ebulus L: gyalogbodza; Clematis: Clematis vitaiba L: iszalag, kúszó erdei növény; Daucus carota: Daucus carota L: murok, ennek termesztett változata a sárgarépa; Agrimonia eupatorium: apró bojtorján, régóta ismert gyógynövény; Hypericum: a legnagyobb valószínűséggel a Hypericum barbatum JACQU. lehet, mert ez a faj a Bakony és a Keszthelyi hegység területén él ma is. Elképzelhető, hogy a Hypericum perforatum L., mely nagyon gyakori faj mindenütt. 24. Asphodelus albus: királyné gyertyája, a liliomfélék családjának nagy termetű, dús fehér virágú fajtája. Dunántúli savanyú talajú tölgyesekben, nyires fenyéreken terem. Népiesen a halottak virága, a Balkánon sírokra ültetik. 25. Valószínűleg Fidibus (ném.), a tűz meggyújtására használt papírtekercs. Feltehetőleg Horatius (Oda 1, 36) egy sorának átértelmezéséből került a német nyelvbe: "Et ture et fidibus iuvat piacere deos". 26. 1 ° = 1 öl, 1

1 = 1 láb, 1 " = 1 Zoli, vagyis 1 hüvelyk. Egy öl hat lábbal és egy láb tizenkét hüvelykkel egyenlő. Az 1874:8 tc. 9.§-a a bécsi láb metrikus értékét 31,608 centiméterben állapította meg. IROD.: Bogdán 1990. 27. Lásd 4. jegyzetoldal és 21. jegyzet! 28. Eupatorium cannabiunum: sédkender, ma is ez a recens tudományos neve, vízpartokon gyakori; Aspidium: egy páfrány nemzetség, a pajzsika neve, jelenleg érvényes szinonimája: Dryopteris, valószínűleg a Dryopteris Filix-mas nevű erdei pajzsikáról van szó; Convolvulus Sepium: egy szulákfaj, ma is ez a hivatalos neve; Menthák: nagyon tág fogalom a mentha nemzetségre, ebben a környezetben, melyet Rómer Flóris leír, ahol többnyire a vízparti növényekről van szó, a borsos mentha: Mentha piperita a leggyakoribb és legközönségesebb; Rubus: Rubus caesius: szeder, közönséges növény, a málnával rokon; Sambucus racemosa: egy ritkább bodzafaj, ma is ez a hivatalos neve; lopvanöszök: nyelvújításkori szó, a nem virágos magvas növények megjelölésére (pld.: zuzmók, gombák, mohák stb.). IROD.: Diószegi Sámuel - Fazekas Mihály: Magyar füvészkönyv. Debrecen, 1807. 29. Kapunya: koponya, de kaponya, káponya, kápanya, kipinye változata is lehetséges. Valószínűleg délszláv eredetű szó, jelentése a délszláv nyelvekben különböző: kerek fatál, építkezéseken használatos mész- és sárhordó deszkateknő, dagasztóteknő, fából vájt edény (tál, teknő stb.). IROD.: A magyar nyelv történetietimológiai szótára. Budapest, 1 970. 30. Hegyesd bazaltkúpjának tetején, feltehetőleg a 13. században épült királyi vár. Első írott említése 1329-ből való. A török időkben jelentős szerepet töltött be, 1562-ben a törökök által elfoglalt erődítményt az ostromlók lerombolták. A vár leírását és rajzát lásd a jegyzetfüzet 9-1 1 . oldalán! IROD.: Békefi 1907 279-282.; MRT 1. 15/1 (61); Rómer hgy. K 189/23, K214, K 286/1 7. 31. Centaurea calcitrapa: uti imola, bíborlila virágú, kis fészkesvirágzatú növényke, gyakori Magyarországon; Xeranthemum annuum: vasvirág, lila virágú szép növény, száraz helyeken, lejtőkön, erdőszéleken nagy tömegben él; Nepetha catarina: illatos macskamenta, ma is ez a hivatalos neve. 32. Epheu: Efeu: (ném.) borostyán. 33. 1965-ben, a várhegy északi lejtőjén, feltehetően ugyanitt gyűjtöttek jellegtelen középkori cserepeket a terepbejárók. IROD.: MRT 1. 15/2 (61). 34. Cistus helianthjemum]: Helianthemum nummularium (1.) MILL.: molyhos nap-