Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

virág, a Balatonfelvidéken és a Bakonyban fordul elő; Lactuca scariola: Lactua Serriola TORN.: egy salátafaj, gyakori; Scabiosa achroleuca: ördögszem, mindenütt gyakori. 35. Monostorapáti, IROD.: Békefi 1907 209-211.; Koppány 1993 16., 47., 57., 146.; MRT 7. 30/1-4 (118-119). 36. Sárga sedumok: apró vagy közepes növésű pozsgás varjúhájfélék; gentiana Xciata: Gentiana cruciata: keresztes tárnics, vagy Szent László füve. 37. Töbör: (Némely hegyes, különösen karsztos vidéken) a dolinánál kisebb, tölcsér alakú (víznyelő) gödör, mélyedés. IROD.: A magyar nyelv értelmező szótára. 6. Budapest, 1966. 38. Mértékegységekhez lásd: Bogdán 1 990. 39. Gyűszűi víz: A Rómer által használt hiányjelek alapján gyűszűi diszölyivel azonos, ami viszont az Eger patakot jelöli. Elképzelhető a gyüszűnyi olvasat is. 40. Pontos lelőhelyét és korát a Régészeti Topográfia sem azonosította. IROD.: MRT 7.11 (52); Rómer hgy. K 625/1 49, K 663/6. 41. A nép "Rossz templom" néven ismeri a Csobánci hegy oldalán található románkori templomromot, melynek közelében - Rómer feljegyzése szerint - spirálokat találtak. Talán kincslelet volt. Terepbejáráson, 1965-ben, bronzkor végi, koravaskori cserepeket találtak ugyanitt. Település feltételezhető itt e korból. A Rómer által említett tárgyak is feltehetően bronzkor végiek vagy koravaskoriak. IROD.: MRT 7. 14/2 (58). 42. 1963-ban, a Sipos dombon végzett terepbejáráskor, előkerültek még bronzkor végi, koravaskori, későnépvándorláskori cserepek is. IROD.: MRT 7. 11/4 (51); Rómer hgy. K 505/27. 43. A leletről egyéb adat nem maradt, ezért a Régészeti Topográfia feltételesen bronzkor végi, koravaskori bronzkincsnek határozta meg. A sír formája alapján római temetőre is gondolhatunk. IROD.: MRT 7. 1 1 /9 (51 -52). 44. A település valóban az ún. "Rossz templom" környékén volt, itt ma is találhatunk 16-17. századi cserepeket. A helyi hagyományt feljegyző Rómert az írásos adatok is alátámasztják: Alsócsobánc az 1730-as években leégett, lakói ekkor költöztek Diszel határába, a Csobáncszögbe. IROD.: Rómer 1876 7.; Koppány Tibor-Sági Károly: Csobánc. Budapest, 1965.; MRT 7. 14/2 (58). 45. A gyulakeszi temető területén római castellum vagy villa alapfalai kerültek felszínre. Az itt húzódó út már a rómaiak idejében is jelentőséggel bírt, szerepét a középkorban is megtartotta. Nem véletlen, hogy a római település területén a törökök is kisebb erődöt emeltek, majd ennek részbeni megsemmisítésével a 1 8. században újabb erődítés épült. IROD.: MRT 1. 14/1 (57-58); Rómer hgy. K 505/27. 46. A Puszta templom vagy "Rossz templom" román kori, félköríves szentélyű, kis templom a szőlők között. A középkori Csobánc falu temploma volt. Leírását és rajzát lásd még a következő oldalon! IROD.: Rómer 1876 7.; Koppány 1972 28., 220.; MRT 7. 14/2 (58). 47. "x": a 13. lapon található templomalaprajzon, a templom északnyugati sarkában látható Rómer jelölése. 48. Csobánc, Alsócsobánc, a település Csobáncszög néven 1407-ben tűnik fel a forrásokban. A helyét az ún. "Rossz templom" környékére lokalizálhatjuk. Oppidum, vagyis mezővárosi rangra emelkedett, jelentőségét az is bizonyítja, hogy a törökök 1 563-1 565 között nahiet neveztek el róla. Az 1 730-as években a falu