Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka (Forráskiadványok Budapest, 1993)

Gerecze Péter műemléki hagyatékai

Gerecze Péter műemléki hagyatékai OMvH Fotógyűjteményének a legutóbbi időkig feltáratlan anyaga volt Gerecze Péter művészettörténész több száz üvegnegatívból és pozitívmásolatból álló hagyatéka, amely 1923-ban illetve 1928-ban került hivatalosan a gyűjteménybe. Gerecze Péter a MOB 1914 előtti történetének azon jelentős kutatói közé tartozik - Divald Kornél, Csányi Károly mellett - akik rendszeresen fényképezték hazánk műemlékeit. A Vallás és Közoktatásügyi miniszter, Gerecze Péter főreáliskolai tanárt 1898-ban nevezte ki a Műemlékek Országos Bizottságának rendes tagjává, aki hamarosan bekapcsolódott a műemléki topográfia munkálataiba, és rá egy évre beterjesztette „Magyarország eddig ismert műemlékeinek jegyzékét". Az 1890-es évek végén a MOB legjelentősebb tevékenysége a műemlékek nyilvántartása volt. A Bizottság 1896. évi javaslata szerint, a leltárnak tartalmaznia kellett a műemléki leírásokon kívül legalább hossz- és keresztmetszeti rajzokat, valamint a legfontosabb részekről fényképfelvételeket is. A fényképek nagyságát 17,5x26,5 cm-es méretben határozták meg.

3 Elsőként Gereczét bízták meg Pest-Pilis-SoltKiskun vármegyék műemlékeinek leltárszerű leírásával és törzskönyvének elkészítésével, majd ezt követték Szendrei János és Divald Kornél, Borsod, Sáros és Szepes megyékben végzett munkálatai. Az ország valamennyi vármegyéjére kiterjedő topográfiai munkát volt hivatott segíteni és előkészíteni a bizottság irat- és rajztárának anyagait felhasználó ,A MOB Rajztárának jegyzéke", „Magyarország régi falképeinek jegyzéke", valamint ,A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma" című munkák. Mindhárom Gerecze Péter összeállításában jelent meg 1905-ben, a báró Forster Gyula szerkesztette Magyarország Műemlékei című sorozatban.

4 Az előbbi különösen értékes gyűjteményeink szempontjából, hiszen ez a jegyzék a századelő legpontosabb és legteljesebb dokumentuma többezer műemléki rajzról és fotográfiáról. Az értékes információk - a felvétel ideje, technikája, stb. - mellett, Gerecze a készítők nevét is feltüntette. A vonatkozó MOB iratok illetve jelentések a fényképezés körülményeiről és a fényképészről nem tudósítanak, - de sok esetben a felvételeket a helyszínre kiszálló MOB tag készítette - a helyszíni szemlék, terepbejárások és ásatások eredményeiről és költségeiről azonban beszámolnak, megemlítvén az elkészült rajzok és fényképek számát, kidolgozásuk költségeit. Gerecze Péter az archeológiai és építészeti emlékek fényképezését már MOB tagsága előtt megkezdte, fényképezett az aracsi romoknál végzett ásatásán, Szakolyon és Kisvárdán 1896-ban és Pécsett is az 1890-es években. Készített felvételeket a csarodai református templomban feltárt falképekről is. 1903-ban 57 fényképmellékletet nyújtott be Pest megye műemlékeiről, amelyek magas előállítási költségei miatt takarékosságra szólítja föl a minisztérium. Az általa megörökített műemlékek jelentős része román kori építmény, rom, faragvány, ami jelzi szakmai érdeklődését és vonzódását e korai építészettörténeti korszakhoz. Felvételei többségét az 1908-ban elkészült „Építőművészeti emlékeink Arpádhá/.i királyaink idején" című műve

J illusztrációs anyagaként használta volna föl. A kiadásra nem került sor, de képei és negatívjai a kézirattal együtt rendelkezésünkre állnak. A hagyaték 16x21, 13x18, és 18x24 cm-es üveglemezei máig megőrizték épségüket a róluk készített archív pozitív másolatokkal együtt/

1 Feltételezhetően az összes felvételt Gerecze készítette. A kézirat szövegéről, és a kötet-