Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka (Forráskiadványok Budapest, 1993)

Életrajz (Gerecze Péter családi hagyatékának kézirata alapján)

Életrajz G erecze Péter bölcsele

t-doctor budapesti VI. Kerületi állami főreáliskolai rendes tanár, M. O. B. tagja, született Déésen, Szolnok-Doboka megyében 1856. május hó 23-án, római katholikus vallású. Elemi tanulmányait szülővárosában, a középiskola alsóbb osztályait néhai Fogarasy Mihály erdélyi püspök költségén Szamos-Újvárt, a felsőbb osztályokat pedig az erdélyi római kath. statustól nyert alapítványon, mint a Kolozsvári szt. József-finövelőintézet növendéke, az ottani róm. kath. lyceumban végezte. 1876 június havában érettségi vizsgálatot tevén, mint egyéves önkéntes Bécsbe ment, hol rendszeresen látogatta az akkor Belvedere-i Képtár és a többi műgyűjteményeket; foglalkozott az olasz, német és németalföldi festőiskolák kiválóbb alakjaival, s azoknak a Belvedere-ben a Lichtenstein és Harrach-féle gyűjteményekben található műveivel. Szorgalommal látogatta ezenkívül a Künstlerhaus kiállításait. Hadkötelezettségének eleget tevén 1877 novemberében a Kolozsvári m. kir. t. egyetem bölcs, nyelv és történettudományi karához iratkozott be a magyar és német nyelv és irodalom szakcsoportra, s mivel hajlamai a műtörténelem felé vonzották, melynek itt tanszéke nem volt, szaktárgyai mellett a paedagogián és franczia nyelven kívül tüzetesen foglalkozott a mű- és művelődéstörténelemmel is. A tanárképző intézetnek állandóan „dolgozó" tagja volt, s mint ilyen a kiszabott három éven felül végzett még egy negyediket is, melynek 1881. június tizenharmadikán következő Tan képesítő oklevelet nyert: Altalános műveltség tekintetében: kitűnő. Magyar nyelv és irodalomból (főtárgy): dicséretes. Német nyelv és irodalomból (mellék t.): dicséretes. Felső tanulmányait, hasonlóan a középiskolaiakhoz, részben mint a nevezett finövelőintézet növendéke, részben pedig két évig élvezett 300 frtos állami ösztöndíj mellett végezte. Az utolsó tanévben ,Az aesthetikai nevelés lélektani alapjai" czimű dolgozatával az egyetemen Kolozsvár város (75 f-ról 100 frtra emelt) pályadíját nyerte el. Doctori szigorlatot a magyar és német nyelv és irodalomból s a paedagogiából tett cum laude eredménnyel 1881. deczemberben, szintén Kolozsvárt. Tanulmányai végeztével, még abban az évben, 19 pályázó közül első helyen jelöltetvén, a pécsi áll. főreáliskolához kapott meghívást, hol a magyar és német nyelv és irodalom tanszékén, több éven át pedig mint a történelem tanár tizenhárom évig működött. Ez idő alatt aztán rendszeresen és csaknem kizáróan a műtörténelem tanulmányára adta magát. E czélból és nyelvismeretei gyarapítása végett, több nagyobb külföldi utat tett. Prága, Hamburg és Nürnbergen kívül két hónapot töltött Drezdában és Berlinben; s e város sok gazdag közép- és újkori festménygyűjteményeit rendszeresen áttanulmányozta; Nürnbergben pedig a Glyptotheka- és Brunn művei alapján a görög plasztika itteni ereded műveivel, a két Pinakothekában pedig a modern német festők kiválóbb termékeivel ismerkedett meg. Az 1885/6 tanévet a megelőző és követő két szünidővel együtt rendes tanári fizetésének megtartásával, de saját költségén, egészen külföldön töltötte,