Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

Ennek az Isten akaratát követő közösségnek minden tagja a jót cselekszi, Isten országának közösségében az erények uralkodnak.

133 Isten országának értelmezése a történelemben sokat változott. Kezdetben, az őskeresztények Isten országát eszkatológikus értelemben használták. Órigenész egyenesen Krisztussal azonosította az uralmat. Szent Ágoston a középkorban is meghatározó interpretációja szerint, Isten országa maga az egyház.„Ágoston szerint Krisztus uralma avagy a mennyek országa voltaképpen az egyház az ezeréves birodalom történeti formájában (Jel 20,4), amely azonban harcban áll és kitartóan várakozik a beteljesedésre. Az egyház (valódi) tagjai már bejutottak az Isten országába. A beteljesedéskor ők alkotják majd az Isten országát"'

34 Az egyház Trentói zsinaton is megfogalmazott tanítása szerint a szentek példái tanítanak minket az erkölcsös, Istennek tetsző életre, ez pedig egy iskola kápolnájában különösen megszívlelendő. A szentek közbenjárásának kérését szintén üdvösnek tartja a zsinat tanítása. „Az egyház olyan közösség, amely időt-teret átölelő egységben áll Istennel, mert részesül Krisztusban a Szentlélek révén, ezért nem csak a hitnek, hanem az üdvösségnek is közössége. A szolidaritás, az egymásra utaltság az üdvösségben, az egymásért való lét magában foglalja a közbenjárást is. A szentek közbejárásának kérése azért jelentős az egyház és a hívek számára, mert az ő hitük és szeretetük Isten előtt már örök érvényűvé, a világ számára pedig maradandó jelentőségűvé lett'."

33 A líceumi kápolna mennyezetén látható mennyi vízióba a kép szemlélője is meghívást kap, hogy részesedjen az érte is közbenjáró szentek örömében. A freskón ábrázolt alakok közül, szinte mindenki a Szentháromságra emeli tekintetét. A földi szemlélőre csak néhányan néznek le. A kápolna terére kitekintő alakok, az Atya kivételével, akit mindenki imád, angyalok. A görög angelosz és a héber maiak jelentése küldött. A bibliában az angyalok, főként mint Isten üzeneteinek közvetítői jelennek meg. Szent Ágoston szerint az angyal csak funkciót és nem természetetjelent.

136 A freskó kompozíciójában, a program tanúsága szerint is három fő hangsúlyt figyelhetünk meg. Ezek a kiemelt csoportok Szent István és a magyar szentek, a Szentháromság valamint Evangélista Szent János és attribútumának a sasnak alakjaiból állnak. Mindhárom csoport mellett feltűnik egy, illetve a Szentháromság mellett két angyal, akik a szeműnkbe nézve hívnak minket földi szemlélőket: jöjjünk közelebbjépjük be"a mennyországba. Ezt a közeledést kérő gesztust könnyíti meg Maulbertsch már fent bemutatott festői eszközökkel alakjainak nehézkedése földi szféránk felé. A képre pillantva először az illuzionisztikus mélységi perspektíva miatt a mennyországot távolinak látjuk, de a következő pillanatba, ahogy szemünk megpihen már közelednek is hozzánk a hús-vér emberként ábrázolt szentek. Az angyalok valóban repkednek, de minden más figura a felhőkön a gravitáció törvényei szerint áll vagy térdel ugyanúgy, ahogy mi a kápolna kövén állunk, vagy térdelünk. Az angyalok tartotta evangéliumi idézet: „Jöjjetek atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta" így több mint felszólítás - a mennyország lakóinak aktív közelítése is, bevonva minket a boldog Isten-látás és imádás közösségébe. Vagyis a freskó a vallásos élmény előkészítését vagy akár elmélyítését szolgálhatja. S ez magyarázatot ad a bevezetésben leírt élményemre. A súlyos, hús-vér alakokkal benépesített mennyezet látványa a mennyország szentjei és a Szentháromság közelségének vizuális benyomását kelti. Jernyei Kiss János Maulbertsch váci freskómúvének a vallásos tapasztalathoz vezető aspektusait elemezve, a következő megállítást tette: „»A klasszicizmus felé vezető út« figura-és jelenetfelfogásával tehát Maulbertsch újfajta feltételeket terem a paradicsom festői víziójának befogadásában. A kép azáltal, hogy a történetmesélés hitelességével - valós érzelmi reakciókat tükröző mimikával és gesztlkával -járja körül az alakokat, eleve jeleneteket teremtve fokozza a látomás valószerűségének és jelenvalóságának érzését. A tekintetek és taglejtések rendszere világosan olvasható képi hierarchiába fűzi az alakokat, és a kitekintő alakok, kifelé irányuló gesztusok révén ez a szubordináció a néző világára is kiterjed, aki így meghívást kap, hogy maga is megélje a vallásos rajongás azon fokozatait, amelyek széles skálán előadva jelennek meg a szereplők érzelmi kifejezésében"'

37 Ez valósult meg az egri líceum mennyezetképén is. Maulbertsch 1768-ban Dániel Gran hatására rálépett, egy akkor már nehezen elkerülhető útra. Ennek az útnak egyházi oldalán a csúcsot Egerben érte el, hiszen Strahovban nem liturgikus térben dolgozott, s szombathelyi művének kivitelét már el sem kezdhette. FÜGGELÉK I. Eszterházy Károly első részletes latin nyelvű programja a Líceum kápolnájának kifestéséhez (Eszterházy Károly): Idea pro pictura Plafon Sacelli S. Joannis Evangélistáé in novo aedifico Studiorum Episcopalium Agriensium A In medio areae Supremae, exprimi debet, visio S. Joannis ex Apocalypsi Cap. IV. scilicet: Christi Domini Sedentis in solio, solium circumdat iris, ad labra solis quatuor animalia (exprimentia 4 Evangelistas) plena oculis, ex nule cui solium imminet duo tubae eminent, intra tubas, et