Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - PRAKFALVI ENDRE: Az ötvenes-hatvanas évek színvilága (építészettörténeti színvázlat)

- szintén nagy léptékű, ám színezés szempontjából sokkal visszafogottabb, a homlokzaton a kőraszter és kőlapok tört fehér-szürke árnyalatai dominálnak. A „színes" elem a portikusz oszlopsora mögötti Domanovszky Endre festette falkép (1954-1955).

23 (13-14. kép) Összefoglalóan elmondható, hogy a vakolt homlokzatok, homlokzatrészek tekintetében a szocreál a modern stílusú épületekhez képest élénkebben színezett, a tört fehérrel szemben inkább a sárga árnyalatait preferálta (vagy akkor az volt elérhető). A könnyen változó és változtatható vakolat felületekkel szemben az égetett kerámialapok használata a színviszonyok tekintetében stabilabb, megfoghatóbb képet mutat. A nagy múltú Zsolnay gyár fő terméke 1945 után a „műszaki porcelánedény és a kályhacsempe lett"! 1952ben kezdik meg a kísérleti pirogránit gyártást, 1953-ban már mintegy 270 tonna épületkerámia elemet készítettek. Az 1954-1955 legnagyobb volumenű pirogránit díszítő munkája Budapesten, a Körösi Csorna úti (X. ker.) új lakóépület zöldesszürkés (25 x 35 x 2,5 cm) lapokkal történt burkolása volt A Boross Zoltán tervezte épület tekinthető az időszak egyik legszínesebb munkájának.

24 Nemcsak formai tekintetben, de színeivel is teljes kontroverziót mutat Molnár Péter Siófoki Meteorológiai Állomás épülete (1954-1956) az aktuális trenddel szemben. (15. kép) A türkizzöld Zsolnay-pirogránit lapburkolat (16. kép) és geometrikus idomok, a megfigyelő gomba piros parapetje és kifelé dőlő szalagablak szakaszok, a nyersbeton felületek együttese húzzák alá az obszervatórium konstruktivista arcélét, kinyilvánítva a szocreál rövid tündöklésének végét.

25 Az újdonságérték színnel való kifejezését tudatosan használta Szabó István is az 1956. évi mezőgazdasági kiállítás újító kiállítás pavilonja„parabolikus hiperboloid ponyvafödés"-ének kialakításakor. A fekete-fehér fotókról csak a kemény színkontraszt állapítható meg: vörös-fekete (?).

26 Callmeyer Ferenc is tudatában volt a színek fontosságának újabb kori regionalista - organikus építészetünk indító darabjának, Badacsonyi poharazójának formaadásakor 1957-ben. Az „épület színeivel is igyekszik kiegészítőjévé válni a környező zöld, parkos, hegyes környezetnek. Hófehér fröcskölt vakolata, fehér ablakkeretei, élesen elválnak a sötétszürke bazaltkőtől. Narancsvörös [hyperbolikusparaboloid] ponyva, vörös virágok és az előtér világosszürke és okkersárga térburkolata egészíti ki az összhatást."

27 Kiemelkedő kvalitásai okán (a kivitelezést illetően is) szintén revelatív volt egy évtizeddel később az Ivánka András tervezte Győr megyei Kórház Orvosi Klubháza (terv 1963, építés 1967-1968). A felszenteletlen kápolna falainak megtartásával épült rafinált térképzésű pavilon esztétikai értékeit a változatos anyag és kifinomult színgazdagság teljesíti ki. A homlokzatok szürke acélszerkezetű üvegfelületekből és rozsdabarna klinker falazatokból állnak össze, a rávezető út is színes burkolattal készült. A belsőket részben meleg sárgásbarnás csempék, az oszlopokat kékesszürke, a korszakra jellemző apró mozaik, ugyanez zöldes árnyalatban a rácsos-tartós mennyezet alatti sávot burkolja. A gazdag faanyaghasználat a világos vakolt felületek, az illeszkedő bútorzat és kiegészítők, az alkotó elemek elválaszthatatlan egysége képezik az architektúra klasszikus modernitását.

28 A modernitás 1954-1955-ben kiszabadult szellemét az építészet területén már nem lehetett visszaszorítani. Befejeződtek a szocreál trendben megkezdett épületek, levetve gyorsan legjellegzetesebb díszítő részletformáikat. Majd 1956-ot követően sorozatban valósultak meg, a számos esetben a rajzasztalokon már 1955 táján körvonalazódó modern tervek. A foghíjbeépítések - pl. az Üllői úton - egyedi tervezésű lakóépületei képviselnek Budapesten kiváló minőséget. Az időszakot a korábbi stíluselvű gyakorlattal szemben erősen jellemzi a szerkezetiség, s annak hangsúlyozása,amia házaktekintetében a nagyraszternek, a struktúránaka homlokzaton való megmutatásával hangsúlyozódott, eltérő anyag és színhasználattal. Az újlaki Duna-parton, az Árpád fejedelem útján is számos változatos kialakítású színes házat találunk. (77-26. kép) Az idő vasfoga ellenére (füstköd, lefagyások) jól őrzik még egykorú állapotukat: travertin burkolatok - keretezések, rakott tégla homlokzatok és részletek, piros kék, zöld, tört fehér nemes vakolat felületek a raszteren belül, sárga, kék, zöld, fekete kerámia lapburkolások akár egész homlokzatot átfogó sávokban és a parapeteken, megjelenik a drótbetétes, színes üveg erkélymellvéd, a lépcsőházak vörös mészkőpadozatúak, a bejárati kőkeretek üvegtáblákba foglaltak. Egy-egy kritikai megjegyzés nehezményezte ugyan a drága anyagok „túlzott" használatát, ma ezt egyértelműen a minőség jeleként értékeljük ezeken, az időszak legjobbjai által jegyzet munkákon.

29 A gazdagabb színezés lehetőségét, ugyan a hiánygazdaság keretei között, de a csak bővülő építőanyag ipartermékei biztosították, melyből jól vagy kevésbé jól válogattak a tervezők és kivitelezők. Speciális esetekben az anyag (és szín) használat funkcionális-technológiai követelmény volt. A sugárfertőzés veszélyét elkerülendő a Csillabérci atomreaktornál előírás volt a klinkertégla burkolat és a födémszinteken végigmenő kemény mészkő sáv.

30 Az Isztanbulba tervezett üdülőszálló belsőépítészeti tervei, színezett perspektívái jellemzően vetítették előre a hatvanas évek színvilágát.

31 Kovács Zsuzsa munkája az egykori 703. sz. Gyógyszertár a Rákóczi út 86. alatt képviselte például ezt a világot. A modernizmusból érkező, majd nem jelentéktelen szerepet betöltő szocreál apo-