Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - PRAKFALVI ENDRE: Az ötvenes-hatvanas évek színvilága (építészettörténeti színvázlat)

logéta kitűnő enteriőrje napjainkra elvesztette eredeti jellegét. Az „ellenforradalmi eseményekben kiégett" régi gyógyszertár az árkádosítások folyamán épült újjá. Az egykori absztrakt-geometrikus rajzolatú, változó méretű mozaikból rakott padló színvilágára már csak a bejárati fellépő, szintén tört csempéből készített - ma már sérült betétje utal: kék, bordó, fehér, fekete. A korabeli belsőből az egyik végfal rózsaszín, ruskicai márvány burkolata áll még (s talán a folyóírást utánzó neonfelirat).

32 Nagyfokú színkompozíciós tudatosság jellemezte Mikolás Tibor munkamódszerét az 1961-ben Debrecenben megépített áruház és lakóépület együttesének tervezésekor. A ritmikus nagysíkokkal komponált főhomlokzat egyfajta kapcsolatban is állt az időszak geometrikus - újkonstruktivista képzőművészeti törekvésekkel. A szerkezeti raszter jelölése drapp kőburkolattal történt a főhomlokzaton, ahol az erkélymellvédek sötétvörös kerámia lappal burkoltak s egy figurális kerámia kompozíció is elhelyezésre került itt, Csekovszky Árpád munkája (kék, sárga, zöld, piros). Az udvari homlokzat egyfelől nyerstégla kialakítású, másfelől vörös vakolat, ami mára eredeti színintenzitását elvesztette.

33 (27. kép) 1966-ban nyílt meg a Hevesi Sándor téren az „ideiglenes" Nemzeti Színház. A főhomlokzat egésze egyedi pirogránit domborműves burkolatot kapott, Illés Gyula munkája. Akára külsőn, akára belsőben a muráliákazépület színvilágának is szerves részét képezik.

34 Az UIA Lakásügyi Bizottsága 1960-ban Budapesten tartotta ülésszakát. A MÉSZ lapja nagyon színvonalas válogatással mutatta be a résztvevőknek fővárosi és vidéki lakóház - lakásépítészetünket (annak csúcsait); fekete-fehérben. Legtöbbjük még őrzi hozzávetőleg intakt állapotát és nem egy közülük megérett valamilyen szintű műemléki védettségre.

35 A fentebb említettek s a hatvanas évek további termése - tárgyunk vonatkozásában is - évről évre jól nyomon követhető a Magyar Építőipar adott évi első számának tárgyszerű közléseiből. A képi dokumentáció ugyan fekete-fehér, de az alapadatok kinyerhetők, az ismertetések röviden rögzítik az anyaghasználatot és a színbeli viszonylatokat. Az időszakban jelenik meg a kiemelt reprezentatív épületeken az üveg-függönyfal, az igazán nemes kőburkolat, az alumínium, a színezett„securit" üvegtáblák, stb.

36 A paneltechnológia 1964 februárjában Központi Bizottsági határozattal vett nagy lendületet. A kiteljesedő Kádár-kor építészete mennyiségi vonulatának alaphangulatát, alapszínét a betonszürke adta meg. A „legvidámabb barakk" képe azért nehezen viselte ezt az egyhangúságot. Pécsett a D-144 jelű nagypaneles épületek a végfalakon, a bütükön perspektivikus hatású színezést kaptak a „plaszticitás fokozása" érdekében.

37 Ez a sík-geometrikus forma „átment" ugyan, de egy évtizeddel később az új gazdasági mechanizmusban fölbukott „kiteljesedett Kádár kor" a 15 éves lakásépítési program végén 1975-ben, már éles támadást intézett Csete Györgyék humanizációs célokat szolgáló tulipános mustrája ellen. Ezúttal sem a színnel volt baj önmagában. Mindazonáltal elmondható, hogy urbanisztikai szempontból, a városkompozíció kialakításában továbbra sem játszik még átfogó szerepet a szín.

38 Azonban ez utóbbi fejlemény már egy újabb fejezet a kis magyar színproblematika lapjain. Fontosak a források dokumentumok, a közlések a műemléki statusra aspiráló épületek s azok színei kapcsán. A computerek vezérelte rögzítés technikák csodákra képesek (jó és rossz értelembe egyaránt), ezért a hiteles helyszíni nyomrögzítés - nyombiztosítás (gegenstandsbefundsicherung) elsődleges fontosságú a hajdani színvilág feltárásának és/majd esetleges helyreállításának folyamatában.

39 JEGYZETEK 1 GRANASZTÓI PÁL: Nagy-Budapest városrendezési terve. Tér és Forma, 1944-1945, 11. 171-175.; FISCHER JÓZSEF: Újjáépítés vagy helyreállítás. Tér és Forma, 1946, 1/3.1 -6.; MAJOR MÁTÉ: Elavult városrészek újjáépítése. Budapest, 1946,5. 197-199. 2 PAN JÓZSEF: A tervező álma. Egy romváros újjászületése. Budapest, 1945. Weichinger 1946-os tervét közölve: Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1956. Szerk. Prakfalvi Endre. Budapest, 1992. 66. - Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Itsz. 73.15.346.; Gerő László a műemlék-helyreállítások vonatkozásában tett konkrét javaslatokat a homlokzatok színezését illetően: GERÓ LASZLÓ: Újjáépítés és esztétika. Budapest, 1947, 6.193-198. 3 Vö. Rímanóczy Gyula - Weichinger Károly. Katalógus Szerk. Hadik András et al. Budapest, 1994. - ellenben: MOLNÁR FARKAS: Vörös kubus, 1923. 4 Új Építészet, 1948, 5., 1948, 6. 211. skk. 5 L. A. [LÉVAI ANDOR]: A Centenáris stadion terve. Új Építészet, 1948,9.321. skk. Ld. még: PRAKFALVI ENDRE: Alapok - tervek - épületek 1947-1949. A fordulat évei. Szerk. Standeisky Éva et al. Budapest, 1998. 285-309. 6 Vö. Modem és szocreál. Szerk. Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre. Budapest, 2006. 35-54, 55-80. A buszpályaudvar dokumentációjának elkészítésében szerzőtárs volt Branczik Márta. 7 Bányász székház: Új Építészet, 1948, 11/12. 26. skk.; KPVDSZ székház: Építés - Építészet, 1950,6.370. skk.; a pontház: Építés - Építészet, 1949, 6/7.36. skk.; Fehérvári úti rendelő: Építés - Építészet, 1949,6/7.14. skk. Az időszak fontosabb épületeire vonatkozó alapközlések jegyzékét Id.: Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959. (2. jegyzetben i. m.) 245-248. 8 Új Építészet, 1948, 9. 335. Tervezők: Janáky István - Jánossy György. 9 Építés - Építészet, 1951,1 /2.11 -13. 10 GERŐ LÁSZLÓ: Szín az építészetben. Építés - Építészet, 1950, 9/10. 603608. 11 Ld. PRAKFALVI 1998. (5. jegyzetben i. m.) 300, és 34. jegyzet. Tervező: Payr Egon. 12 PRAKFALVI ENDRE: Szocreál. Budapest, 1999. 13 Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Itsz. 73.15.55. - Magyar Építőművészet, 1952, 1.14-19. 14 Magyar Építőművészet, 1952, 3. 120. skk. - vö, A szombathelyi templomtér. - Magyar Építőművészet, 1952,4.192. skk. Kardos György dolgozatában - felvezetendő a MÉSZ első országos kongresszusát - a