Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

2. kép. Zalaerdőd, r. k. templom. A Szentkereszt felmagasztalása, főoltárkép. Martin Michl, 1803. Olaj, vászon (Lakata Pál felvétele) bizonyságunkbúi megtetszik'.'

44 A források alapján láthatjuk, hogy hosszú - főleg politikai okokból elhúzódó, tervváltoztatást is tartalmazó - több mint egy évtizedes előkészítés után Eszterházy Károly megbízásából Franz Anton Maulbertsch tanítványa, Martin Michl közreműködésével készítette el az egri líceum kápolnájának falképeit. Az elhúzódó őszi és tavaszi munkálatok összesen 10 hónapig tartottak, 1792. szeptember 25. és 1793. június 27. között. AZ EGRI LÍCEUM KÁPOLNÁJÁNAK MENNYEZETKÉPEI ÉS MARTIN MICHL Martin Michl életéről, származásáról semmi biztosat nem tudunk, munkásságáról is mindössze három adat maradt fenn. Mint már említettük, 1792-1793-ban a líceumi freskók készítésénél Maulbertsch segédeként szerepel bizalmi pozícióban. Hét évvel később már Joseph Winterhalter segédként tűnik fel a szombathelyi székesegyház Szent Mihály kápolnájának kifestésénél. Egyetlen, ma ismert hiteles műve a zalaerdődi plébániatemplom főoltárképe 1803-ból.

45 (2. kép) A Szentkereszt megtalálását és próbáját ábrázoló kép jobb alsó sarkában lévő küllős kocsikeréken olvasható a mester szignatúrája: „von dem M:Mart:Michl Ano 1803". A szimmetrikus, zárt kompozíciójú erősen síkban tartott képet rengeteg alakkal népesítette be a festő. A zsúfolt hatású kép figurái anatómiai pontatlanságokat mutatnak. Néhányuk annak ellenére, hogy oltárképen szerepel alulnézetből festett. A térbeliséget a szereplők szoros egymás fölé sorolásával próbálta elérni Michl. A kép előtere szinte egybeolvad a középtérrel, némi térérzetet csak háttérként a kép bal felső harmadába festett oszlopos, korlátos centrális építmény ad. A kép színei tompák, fakók, a barna csekély számú árnyalata mellett mindössze néhány vörös folt villan fel 3. kép. Franz Anton Maulbertsch: A Szentkereszt megtalálása és felmagasztalása, 1784 körül. Ecset, toll szürkében és barnában. A művész viaszpecsétjével, 38 x 22 cm. (Szépművészeti Múzeum, Itsz. 1915-948. - Garas, Klára: Deutsche und österreichische Zeichnungen des 18. Jahrhunderts. Budapest, 1980. No 45. nyomán)