Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

itt-ott. Semmilyen fény- vagy atmoszferikus hatás nincs a festményen. A zalaerdődi főoltárképről Maulbertsch mozgalmas, eleven képeinek még halovány visszfénye sem csillan fel. Igazi provinciális munka, pedig a kép kiindulópontja egy Maulbertsch festmény volt. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe 1915-ben Bécsből bekerült Maulbertsch tollvázlat a Szentkereszt megtalálását és próbáját ábrázolja. A mester pecsétjével ellátott grafika minden bizonnyal a daubrawniki templom 1784-ben készült főoltárának vázlata.

46 (3. kép) Michl ezt a kompozíciót dolgozta át a zalaerdődi főoltárkép megfestéséhez. Annak ellenére, hogy Maulbertsch utolsó alkotói periódusának egy nyugodtabb hangnemű, letisztultabb kompozíciójú alkotásáról van szó, mégis sokkal élénkebb, mozgalmasabb, mint Michl oltárképe. Martin Michl oltárképén az álló valódi kereszt középre helyezésével a szimmetriát hangsúlyozta, a két lator keresztjét ügyes megoldással a háttérben helyezte el. A festő mestere művéhez képes tükrösen felcserélte a két főalakot Szent Ilona császárnőt és Makariosz jeruzsálemi püspököt. Elképzelhető, hogy egy rézkarc vagy metszet után dolgozott. Michl, azonban át is vett motívumokat Maulberstch-től, mint például a kép jobb sarkában fekvő, a valódi kereszthez való érintés után meggyógyuló aszszony, a mögötte-felette álló összekulcsolt kezű diakónus, a keresztet emelő félmeztelen figura, a turbános alak. Michl kompozíciójának hiányossága, hogy a jelenet fő mozzanata a beteg asszony gyógyulása szerencsétlenül összeszorítva a kép bal alsó sarkába került. A két festő alkotásainak összehasonlítása alapján biztonsággal kijelenhetjük Martin Michl festői képességei messze elmaradtak Maulbertsch mögött. így igen csekély a valószínűsége, hogy az egri líceumban Maulbertsch néhánymellékalakésa látszat-architektúra megfestésén kívül Michl-re bízhatott volna bármilyen komolyabb feladatot. Michl ugyanis Maulbertsch kései munkáinak architektúrafestője volt. Ezt támasztja alá Michl egyértelmű szerepe a szombathelyi székesegyház Szent Mihály kápolnájának kifestésében. Kapossy János kutatásából tudjuk, hogy az 1800. szeptember 7-én aláírt szerződésben foglaltak értelmében Winterhalter „a díszítést segédére, Martin Michlre bízta."

4/ Michl ezek szerint az egri munka befejezte után 7 évvel még mindig díszítőfestőként dolgozik, ráadásul Maulbertsch (legjobb) tanítványa mellett. További bizonyíték, hogy architektúra-festőként működött a zalaerdődi templom Kálvária-oltára. A templom diadalívének jobb oldalán, a szószékkel szemben elhelyezkedő, tabernákulum felett elhelyezett szoborcsoportból álló oltárt hátul egy festett kép zárja le architektónikus díszítéssel. A festett függönyökkel keretezett Louis XVI stílusú építészeti háttér urnákból és pilaszterekből áll. A mű alkotója kétség kívül Michl volt, aki igazán az ehhez hasonló munkákban érezte otthon magát. A már ismertetett levéltári adatok alapján állapította meg Garas Klára, hogy Maulbertsch 1792-ben az egész őszt és telet Egerben töltötte.

48 Ezt támasztják alá a szerződésre felvezetett, fent szintén bemutatott kifizetések is.

49 A mű végül 1793 júniusában készült el, s a fizetség maradék részét Martin Michl vette fel, aki az erre szóló meghatalmazást, mely a szerződés mellékletében szerepel 1793. április 6-án kapta Maulbertschtől Egerben.

50 Tehát Maulbertsch 1793 tavaszán is Egerben tartózkodott. Ez pedig viszonylag hosszú idő a híresen gyors munkatempójú mesternek, akinek egy-egy terem mennyezetképének elkészítéséhez egy-két hónap kellett.

51 A hosszú alkotási időt magyarázhatja a szeptember végén, viszonylag későn kötött szerződés, ugyanis freskókat általában tavasztól késő őszig lehetett festeni.

52 A téli és a nyári időjárás sem alkalmas ugyanis a vakolat megfelelő ütemű száradásához. Maulbertsch hajlott kora, 69. életévében járt ekkor, valamit Eszterházy minden részletre odafigyelő megrendelői attitűdje sem gyorsított a mű kivitelezésén. Annak ellenére, hogy a freskók megvalósítását általában az architektúra festők kezdték, a festett keretek, dekorációk elkészítésével,

53 Egerben a levéltári adatok bizonysága szerint Michl, az architektúra-festő fejezte be a művet. Itt további kérdések merülnek fel. Tisztán stíluskritikai alapon ugyanis Michl-heza mennyezetkép kevés részlete köthető. Nehezen tisztázható, hogy az utolsó, befejező fázis csak az architektónikus keretre vagy a mennyezetkép egyes elemeire is vonatkozhatott-e, és ha igen, melyekre. Megoldási kísérletként felvethető, hogy a mennyezetképet keretező, a kápolna párkányzatáig tartó vázákkal tagolt építészeti keret megfestése valóban a mű elkészítésének első lépése volt, s a mennyezetképhez közvetlenül nem kapcsolódó nagyméretű oldalfalak díszítőfestése készülhetett Martin Michl keze nyomán Maulbertsch távollétében is, miután a mester hosszú egri tartózkodása alatt befejezte a mennyezetkép rá eső munkálatait. Ezt a feltételezést erősíti meg, hogy a líceumi kápolna díszítőfestése is az időigényesebb freskótechnikával készült.

54 Jelenleg ismert munkái és a levéltári források alapján, csatlakozva Voit Pál megállapításaihoz, el kell oszlatnunk azt a szakirodalomban többször hangoztatott stíluskritikai elképzelést, - természetesen közreműködését továbbra is fenntartva - hogy az egri líceum kápolnájának kifestésén leginkább Maulbertsch segédje, Martin Michl dolgozott.

55 Michl egri tevékenységét, hiába örökítették meg hiteles források, pontos munkadíját mégsem tudjuk megállapítani. Az egri líceum kápolnájának kifestésére kötött szerződés első négy pontja a megfestendő műre vonat-