Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

RÁDY FERENC: A keszthelyi ferences templom falfestményeinek restaurálásáról – évtizedek távlatában

zetet"adott volna az eredeti töredékeknek. A szakembert nem vezette volna félre, a laikus számára kedvező, megnyugtató megoldás lett volna a hiányzó felületek ilyetén való eltüntetése, mely e sűrűn látogatott templom esetében nem lett volna utolsó szempont! A mennyezeti rekonstrukció elvetésével együtt járt az oldalfalakon történő rekonstrukció tilalma is. A keretek közé zárt mezők nagy összefüggő hiányai - és ezt az elkészült megoldás igazolja -, csupán színintegráció révén is kellő feloldást nyert volna. Ez a megoldás a puha homokkő anyagú bordák és faloszlopok védelmére is gondolt. Az 1976-os tervtanácsi határozat a nyers kőfelület bemutatását kérte, elrendelve a kőfelületre már felhordott védőréteg és festésalap eltávolítását. Ez 1979 végén, 1980 elején megtörtént. Ezen az egy ponton alig egy év múlva módosítás történt, ugyanis az építészeti összkép szempontból túl hangsúlyosnak ítélt bordákra mégis védőréteg felhordását kérték. (1. kép) Az erődítmény idejében 4 m magas földtöltés vette körbe a falakat, azon kívül vizesárok helyezkedett el. Az erődítmény megszüntetése, lemeszelése következtében a falakra hordott mészréteg vastag, márványszerú kövületté érlelődött az alsóbb szinteken, így az övpárkány alatti 3. kép. Keszthely, ferences templom, a szentély déli oldalának faloszlopa Szent Borbála-képe. Retusált és rekonstruált szalagmotívumok (Szerző felvétele) medalionsor képtöredékein. A lassú száradás következtében a fekete és zöld színek felszívódtak, átszínezve egész vastagságában e réteget. A több mint száz évig a falban pangó nedvesség a padlószint feletti 3 m magas sávban a képréteg 5 mm átlagvastagságú rétegét elpusztította, kivéve az ülőfülke keleti oldalát. Ennek a kövületszerűségnek a feltárása, eltávolítása mechanikus eszközökkel történt. A célnak a scarifikátor bizonyult megfelelőnek. A fehér színrétegek, mint a virágok, patronált minták, - melyek az eredeti festmény szerves részét képezték - feltárása is sikerült a több száz éves mészréteg alól. Már ez az egy körülmény is, számos más nehezítő tényező mellett, mutatja a feladat nehézségét. Nem volt szokványos az itt alkalmazott festői eljárás sem, a művész ugyanis meszes lazúrral képzett finom, tört színeket. E mészkötésű lazúrrétegek meglétének, szerepének felfedezése a munka fontos eredménye volt (Krisztus Pilátus előtt, illetve a Keresztvitel jelenetnél). A töredékes maradványok egymástól igen eltérő állapotban voltak. A maradványok mennyiségi és minőségi megoszlása az északi, keleti és a déli falon más és más volt. Mennyiségileg az északin a hiány a jellemző. A maradvá4. kép. Keszthely, ferences templom, a keleti szentélyzáró fal felső képe: Jézus bemutatása a templomban (Szerző felvétele)