Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

RÁDY FERENC: A keszthelyi ferences templom falfestményeinek restaurálásáról – évtizedek távlatában

1. kép. Keszthely, ferences templom, szentély (Szerző felvétele) 2. kép. Keszthely, ferences templom, a mennyezeti bordakötegek két festési periódusa (Szerző felvétele) 1878-ban gróf Festetics Tasziló átalakíttatta a templomot Geisl Mór kanizsai építész tervei szerint. 1896-ban került sor a templom újabb, neogótikus átalakítására, Sztehlo Ottó tervei szerint, ekkor készültek Róth Miksa üvegablakai is. Ekkor bontották ki az ablakokat és pótolták az elpusztult mérműveket. A mérművekkel együtt egyegy adott bélletszakasz is elpusztult. 1904-ben a frissen helyreállított templom leégett, ez után készült az új kifestés és berendezés. Már a századfordulón felszínre kerültek a középkori falképek: az ablakbélletekben és a három keleti falszakaszon az egyalakos képek. (Ezeket elfalazás takarta, ezáltal feledésbe merültek.)

4 Az 1904 után készült díszítőfestés ugyanis teljes rétegével közvetlenül a középkori rétegre került. 1974. február 24-től gyors állagmegóvást kezdtem (szélezés, tűzéses injektálás) technikai segítséggel. Egy hónapig tartott a belső felületen majd ezer négyzetméternyi, szétszórt, töredékes, különböző mértékben roncsolódott darab megóvása. Mivel új állványzat épült, és egy korábbi munkám befejezése is kötött, a keszthelyi munka 1974 augusztusában folytatódott, immár a szisztematikus, a legkisebb részletet is megkereső, feltáró munkával. Az eltávolítandó 17. és 19. századi vakolatrétegek festetlenek, fehérre meszeltek voltak. A meszelt réteg alatt közvetlenül megtalálható volt a megmaradt, gótikus vakolatréteg. A fentebb már említett ablakbélletnek, a három keleti falsík kivételével, mindenütt meszelt volt a felülete! A meszelést jóval az 1723-as helyreállítás előtt végezhették, melyről a felületen talált bekarcolásokba nyomult mészréteg tanúskodik. A bekarcolások neveket, feliratokat, dátumokat (1608, 1622) őriztek meg, többnyire nem a festett felületeken. A 1 7. és 19. századi vakolatrétegek lefejtésével még csak a lemeszelt falképek kerültek felszínre. A festett felületek feltárása 1976 végéig tartott. A feltárás és tisztítás után a felületi hiánypótlás következett. 1976-ban a további feladatok meghatározására helyszíni konzultációra került sor. Ekkor a minél nagyobb hitelességre törekvő, visszafogott, puritán helyreállítás igénye és szempontjai fogalmazódtak meg. Ebben legzavaróbb a borda- és mennyezetfestés rekonstrukciójának a várható összkép érdekében történő elvetése volt. Látható volt, hogy hitelesen megoldható lett volna a bordák ismétlődő mintaelemeinek felfestése, a megfelelő megkülönböztetésen túl érzékenyen ügyelve a belső tér patinás képfelületeinek összképére. A bordák és a mennyezetsíkok rekonstrukciós festése, festői „környe-