Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

PINTÉR ATTILA: Adalékok a pécsi festett ókeresztény építmények állagbiztosításának és restaurálásának történetéhez

8. kép. Pécs, az I. számú, ún. Péter-Pál-sírkamra északi oldalfalának festményei: Krisztus-jel Szent Péter és Pál alakjával. Restaurálás utáni állapot, 2003 (Szerző felvétele) a. ) El kell végezni az objektum teljes szigetelését és ezzel a kapilláris nedvességet ki kell zárni. b. ) Meg kell akadályozni a felülről jövő nedvesség behatolását. c. ) Biztosítani kell a sírkamra épületén belül a megfelelő termodinamikai értékeket. d. ) Mesterséges úton ki kell alakítani egy megfelelő mikroklímát. e. ) Fontos észrevételként hangzott el, hogy e sírkamra esetében, az építkezés idejére a falképek ideiglenes védelmét is meg kell oldani. 3.) A régebben feltárt műemlékek esetében az észrevételek elsősorban a védőépítményeknek nem megfelelően működő szerkezeti elemeit és azok rendellenességeit illették. A szakértők a vizsgálatoknak további elmélyítését szorgalmazták. Igy a szellőztető rendszerek működéséből fakadó hibák feltárását, a vízhatlan szigetelés bizonytalan teljesülésének kivizsgálását, a sírkamrákba bejutó levegő nedvességtartalma és hőmérséklete-, valamint az objektum saját termikus állapota közötti összefüggések alaposabb ismeretét, stb. Kifogásként merült fel az is, hogy a megfelelő terápia kialakításához nem ismert a falon kivált sók összetétele, a II. számú sírkamra gombafertőzésének oka, stb. (8-12. kép) A kért vizsgálatokat a hivatal elkészíttette, azok eredményeit a tervezés során figyelembe is vették. Az ókeresztény mauzóleum helyreállítása már több mint 20 éve, az I. és II. számú festett sírkamra védelme ezt követően valósult meg. Ma már látható, hogy az elv, amelynek alapján a dolog működik jó, a felépített rendszer a védelem szempontjából eredményes.

36 Az ókeresztény mauzóleum és az I. számú sírkamra restaurálásról korábban részletesen beszámoltunk.

37 Ez a tanulmány a földalatti festett emlékek megőrzésének kétszáz éves történetét kívánta bemutatni, hogy az a hazai műemlékvédelem és a restaurálás történetének szerves részévé váljék. Az ügynek azonban van aktuális vonatkozása is: a pécsi ókeresztény emlékek átfogó és nagyra törő bemutatási terve (tervező: Bachman Zoltán).

38 Az egyeztetések során a védelem biztosításának módja, valamint a történeti érték megőrzésének mértéke vitákat váltott ki. A megvalósítási terv az emlékek egy részének teljes körülásását tűzte ki célul, ami a történeti talajrétegektől való elválasztásukat jelenti. A régészek és művészettörténészek határozott véleménye, hogy az épített emlékeknek az eredeti talajrétegektől való elválasztása lehetetlen kívánalom, mert az megakadályozza, hogy a későbbi századok kutatói felülvizsgálhassák a mai tudományos megállapításokat, de az indokok mögött ott van az is, hogy egy nagyobb területre kiterjedő műemléki együttes látványa hitelesebb az épített szerkezetnek az egykori talajszinttel történő megjelenésével. Vitán felül álló dolog, hogy az igény jogos, mert a történeti értékek lehető legteljesebb körű megóvása egybevág a műemlékvédelem alapvető céljaival, amibe ilyen módon a környezet is beletartozik. A talajrétegek megőrzésének igénye a Pécsi ókeresztény emlékek vonatkozásában ennek ellenére új kívánalom. Azért új, mert az ókeresztény mauzóleumot leszámítva minden eddigi, a legújabb elvek szerint helyreállított festett sírépítmény, már korábban elvesztette összefüggését az egykori külső talajrétegekkel, és így fel sem merülhettek ezek a szempontok. A megőrzés szándékának ilyen 9. kép. Pécs, az I. számú, ún. Péter-Pál-sírkamra keleti falának festményei: Bűnbeesés, Jó pásztor vagy Dániel az oroszlánveremben, Jónás próféta. Rekonstrukció. Pintér Attila, 2003