Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

PINTÉR ATTILA: Adalékok a pécsi festett ókeresztény építmények állagbiztosításának és restaurálásának történetéhez

gyengült vakolatú falfestés restaurálását.

22 Virág Ferenc megyéspüspök Gerevich levelét véleményezés végett megküldte a sírkamra dolgai ügyében széleskörű ismereteket szerzett Szőnyi Ottónak, aki ekkor már a Központi Egyházművészeti Hivatal t. elnöke volt. Szőnyi válaszában részletesen kitért a restaurálással kapcsolatos dolgokra, kifejezve kétségeit az itt végzendő munkák iránt.

23 A dolog végül mégis csak oda jutott, hogy 1939 júniusában Dex Ferenc benyújthatta javaslatát a székeskáptalannak,

21 augusztus elején szerződést kötött,

25 és szeptember 7-én jelentette is, hogy a feladatot elvégezte.

26 A restaurálás ellenőrzésére a MOB Kákay Szabó György restaurátort kérte fel. Kákay a helyszínen megvizsgálta Dex munkáját. Jelentésében a restaurálásnak két elemét említette meg: az egyik az elvált vakolatok rögzítésére vonatkozott, amelyben hiányosságokat vélt felfedezni, a másik a kiretusált részek színének az eredetitől eltérő tónusát kifogásolta.

2

'' Ez utóbbi azonban tévedésen alapulhatott. Dexnek a retussal való javítás ugyanis nem volt feladata. Az iratokban kezdettől fogva szigorúan, csak a festések megtisztításáról és a „muzeális konzerválás"-\6\ esett szó, ezek a kifejezések szerepelnek Dex szerződésében is. A dolog azért is érdekes, mert erről a festésbeli javításról Kákayn kívül soha senki említést nem tett, erre utaló nyomok a későbbiek során sem kerültek elő.

2ií Tekintettel arra, hogy Kákay kellően képzett restaurátor volt, így egyéb okokat is fel kell tételezni véleményének értelmezésekor. Nem említette viszont Kákay Dex falkép-tisztításának sikerességét, vagy sikertelenségét, miközben az egész munkának ez volt legfőbb mozgató rugója. Nagy valószínűséggel ez meg sem valósult, legalább is úgy nem, ahogy az Dex javaslatában szerepelt. A szerződés megkötése és a munka teljes befejezése között eltelt rövid egy hónap ugyanis erre semmiképp sem volt elégséges.

29 A következő év nyarán, 1940-ben azonban történt valami más. A kürtőn beáramló meleg levegőből nevesség csapódott le a falakra és ez a sírkamra teljes felületén gombafertőzést eredményezett,

30 ez nyilván összefüggött az elmúlt évben végzett restaurálással. Ennek kivizsgálására a MOB Szentiványi Gyula titkárt, a restaurálási ügyek szekértőjét küldte le Pécsre. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Szentiványi azonnal maga állt neki a gombafertőzést eltűntetni és a felületeket formalinnal kezelni, amiről visszaérkezése után jelentésben számolt be.

31 A jelentésben szereplő, Dex által alkalmazott kazein valóban olyan szerves anyag, amely alkalmas arra, hogy gombafertőzést okozzon.'

2 A vakolatot, amelybe belekeverik képes nagyon szilárddá válni, hígított állapotban pedig alkalmas arra is, hogy egyfajta bevonatként az elszürkült falfestés színeit felfrissítse, és olyan hatást keltsen, mintha megtisztították volna. Tekintettel arra, hogy a gombafertőzés a sírkamra teljes falfelületén, a festett és a festetlen felületeken egyaránt bekövetkezett a fenti feltételezés nagyon is helyénvalónak mutatkozik. A gombának a festmény felszínén való megjelenése ugyanis csak úgy volt lehetséges, hogy azt vékony rétegben táptalajaként oda felkenték. Dexet ezt követően kötelezték arra, hogy a sírkamra kiszáradása után az elhalt penészgombákat gondosan távolítsa el, formaldehydes permetezéssel a felületeket tökéletesen fertőtlenítse, a mozgó vakolatrészeket rögzítse és az újra elszürkült freskót élénkítse fel.

33 A sírkamra kiszáradását 1941 elején Gosztonyi Gyula az egyházmegye építésze jelezte is és kérte a szükséges munkák elvégzését.

34 Arról, hogy a munka mikor került elvégzésre és annak mi lett az eredménye, nincs tudomásunk. 1975-ben, a székesegyház előtti parkban az ott lévő mesterséges vízesés javításakor újabb festett sírkamra, az ókeresztény mauzóleum került napfényre. A leletre a legjobb időben bukkantak rá a régészek, mert védelmének biztosítása a többi festett ókeresztény emlék megoldatlan problémáira is ráirányította a figyelmet. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1979-ben nemzetközi konzultációt hívott össze, ahol a meghívott szakértők megismerkedhettek a már korábban előkerült és valamilyen védelemben részesült műemlékekkel, továbbá a feltárás alatt álló új sírkamrával is és elmondhatták, majd írott formában megküldhették észrevételeiket.

35 A leglényegesebb megjegyzések a következők voltak: 1. ) Külön kell választani a régebben feltárt műemlékek dolgát a nemrég feltárt sírkamra kérdésétől. 2. ) Az utóbbi esetében a védőépület a következő kritériumoknak kell megfeleljen: 7. kép. Pécs, tervvázlat a II. számú sírkamra védőépületéhez. Gosztonyi Gyula, 1939 (KÖH Tervtár, Itsz. 58.983.)