Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

PINTÉR ATTILA: Adalékok a pécsi festett ókeresztény építmények állagbiztosításának és restaurálásának történetéhez

2. ) A cubiculumot az előkamrájával egy boltozott második építménnyel körülvenni, mely lehetőleg lég- és vízhatlanul épüljön. A két építmény között lévő levegő szigetelési célból teljesen el legyen zárva. Ez által az is elérhető, hogy a cubiculumban a hőmérséklet állandósítva lesz. 3. ) A szigetelő légréteg okvetlenül a cubiculum padlója alá érjen az alapoktól függően, de minél mélyebben. 4. ) A második építmény teteje is vízáthatlan szigeteléssel legyen ellátva. 5. ) Ennek a második építménynek oldalfalait, valamint a folyosó oldalfalait is védőfalakkal kell körülvenni és ezzel köröskörüllégszárító csatornát létesíteni, melynek feneke eséssel legyen ellátva és ismét mélyebben feküdjön az elzárt lég szigetelő csatorna fenekénél. Ez a légszárító csatorna mászható és rendes szellőzéssel ellátva legyen. 6. ) A szárító légcsatorna fenekén esetleg összegyűlő vizet mind a két oldalon a terepről kivezetni. 7. ) A cubiculum két hátsó sarkánál a padozat alá két alsó szellőző kéményt építeni, melyek szabályozóval legyenek ellátva. Ezek a kéménycsövek sem az elzárt légcsatornával, sem pedig a szárító csatornával össze nem köthetők, hanem önállóan vezetendők ki. 8. ) A cubiculum padlózatát a felhatoló víz ellen alkalmas szigeteléssel kell megvédeni. 9. ) A felső terepet és a kőburkolatot ismét helyrehozni''.^ Forster levele mellékleteként Möller tervét is megküldte. (5. kép) A rajzot, a kifogásait tartalmazó jegyzőkönyv kíséretében átdolgozásra visszaküldte a püspök.

12 Leglényegesebb kifogása az volt, hogy a sírkamra északi oldala csaknem összeér a székesegyház déli alapfalával, amiért is a tervben feltüntetett légcsatornák itt nem építhetők meg.

13 Forster, Zichy püspök észrevételeire írt válaszában hangsúlyozta: „Nevezetesen az ásatás eredménye fogja megállapítani, hogy mi módon kell majd az északi végen a légcsatornát létesíteni, valamint általában azt is, hogyan kell az egész munkát végrehajtani".

1

'

1 Möller javaslata több új elemet tartalmazott, olyanokat, amelyek eddig nem merültek fel, és további előrelépést jelentettek a hatékony védelem megvalósulása irányában. Ilyenek: a vízhatlan szigetelés kritériumának bevezetése, a sírkamra járószintjének szigetelése a felhatoló víz, illetve talajpára ellen, a sírkamra hőmérsékletének stabilizálása, stb. Möllernek e munkával kapcsolatos elképzeléseiről - mely végül 1913. június 16-án indult el - ; a fentebb ismertetett elvi vázlaton túl, még Szőnyi naplójegyzetében is olvashatunk. Ezt \na:„Möller az ő nyugodt modorával magyarázgatott és értékes fejtegetéseket adott le a levegő szigetelésről. Szerinte a cubiculum régi szigetelése rossz volt, mert a padlás levegője Prieznitz-kötésként állandóan borogatta a cubiculumot. Ő a Thermos-üveg mintájára nem engedi a cubiculum ma ott benn lévő temperatúráját megváltoztatni. Ö szintén befedi levegővel a cubiculumot, sőt azt a falak alá is elviszi, de a levegő absolute be lesz zárva és így a külső levegő nem hatolhat a boltozatra. Ámde a cubiculum levegőjének kicseréléséről is kell gondoskodni, amely különben megposhad. Erre a célra egy alsó ventilláció fog szolgálni. Felsőt nem lehet csinálni, mert az csak a cubiculum boltozata éle alatt vezetett csővel lehetne csinálni, ez azonban a képek megszemlélését lehetetlenítené. Ő a levegő kicserélés végett levegőt csak beereszt de nem ki, illetőleg a meleg felső levegőt kivezeti, de a temperált alsót nem. Lesz 4 kivezető és 2 bevezető csőnyílásokkal. A csövek persze ugyancsak hőszigetelve lesznek. E célra fog szolgálni egy alumínium-bronz háló a cubic, északi falnyílása mögött'.'

]6 Az eredeti terv végül jelentősen módosult. Nem készült el a folyosó külső fala mentén húzódó védőfal a légréssel. Ugyanígy a sírkamra körüli második védőépület sem az ott kialakítandó légréssel. Nem készült el a vizet a terepről kivezető mászható csatorna és nem a tervek szerint valósult meg maga a szellőztetőrendszer sem. (6. kép) Möllertől a sírkamra nedves falainak kiszárítását várta akkor mindenki. Terve a kiszárításra és nem valamiféle egyéb kondicionálásra vonatkozó koncepció volt. Ebből fakadtak tehát a későbbi gondok. Ugyanis, miközben minden igyekezetével arra törekedett, hogy a sírkamra falait kiszárítsa, a belső légtér hőmérsékletváltozásait mégsem 5. kép. Pécs, az I. számú, ún. Péter-Pál-sírkamra helyreállítási terve. Möller István, 1910 (KÖH Tervtár, Itsz. 4717.)