Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

PINTÉR ATTILA: Adalékok a pécsi festett ókeresztény építmények állagbiztosításának és restaurálásának történetéhez

2. kép. Pécs, az I. számú, ún. Péter-Pál-sírkamra, 1876. A rajzon nincs feltüntetve a sírkamra köré 1864-ben épített védőfal (Henszlmann Imre: Magyarország ó4<eresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest, 1876. 37.) is biztosítani képes feltételek megteremtésének módja, a látogathatóság korlátozás nélkül történő megvalósításának helyszíni megteremtése. Az alkalmazott módszerről hamarosan kiderült, hogy nem volt képes a kitűzött cél elérésére. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a kitűzött cél, a védelem rendszere sem volt rekonstruálható a rendelkezésre álló források és dokumentáció hiánya miatt.

1

' Igy nem lehetett tudni, hogy a gondok a védőépületben utólag bekövetkezett meghibásodások következményeie, vagy az alapgondolat volt eleve hibás. Az volt csak biztos, hogy ami eddig történt, az így egészében nem jó, mert a festményeken só vált ki, színeik elszürkültek és egyre nagyobb léptekkel haladt a végső megsemmisülés felé. Arra a kérdésre, hogy mi a baj, hol a hiba, Magyarországon senki se tudott azonnal megfelelő választ adni. Külföldi szakértők bevonására és tanácsaira, a klímatechnika ismeretek alaposabb tanulmányozására, racionális elemző munkára volt szükség ahhoz, hogy eredményre jussunk. A fellelt dokumentumok alapján megkíséreljük az elmúlt kb. másfél- két évszázad alatt történteket értékelni, rávilágítani, mind az eredményekre, mind a hibás elgondolásokra. A pécsi ókeresztény emlékek közül kiemelkedik az 1 782-ben előkerült ókeresztény cubiculum (I. számú sírkamra), amely a bennükábrázolt Péterés Pál apostolokról, Péter- Pál-sírkamraként vált közismertté. Fennmaradását a régmúlt iránti egyre fokozódó érdeklődésnek köszönhette, miután egyre több érdeklődő kereste fel, folyosót, majd védőépületet építettek hozzá.

3 Első ismertetésére is elég hamar, már 1804-ben sor került.*' (1. kép) 1864ben, a tér rendezésekor, a Pécsi Káptalan - Henszlmann Imre javaslatára - elvégzi a sírkamra első védelmi munkáit és a hozzá vezető folyosót is kijavíttatja. Ámde ennek nem minden részletéről szerzett Henszlmann tudomást. Ezért az elvégzett munkáról negatív véleményt alkotott.

5 Henszlmann leírása a végzett munkáról hiányos. Feltehetően nem tájékozódott-, vagy nem tájékoztatták az itt végzett védelmi feladatok teljes volumenéről és jellegéről. A káptalan ugyanis, követve Henszlmann tanácsát, 1864-ben egy csaknem teljes védőépületet épített a sírkamra köré úgy, hogy a sírkamra külső fala és a védőépület között légrés maradt. (2. kép) Ez mindenképp a megóvás irányába tett első hatékony lépés volt. Sőt, egy szellőző kürtőt is készítettek, amely a sírkamra pad-