Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

BÍRÓ LÁSZLÓ: Lucifer lehelete! Mit sugall a műtárgy?

LUCIFER LEHELETE! MIT SUGALL A MŰTÁRGY? BÍRÓ LÁSZLÓ Magyar Műemlékvédelem, XIV. 2007 © KÖH Műemlékvédelmi Tudományos Intézet Budapest Az ördög leheletét véljük érezni minden kénes kipárolgásban. A Vezúv környékén található az a barlang, amely Dantét is megihlette a Pokol megírásakor. A változó mennyiségben, mindenhol jelenlévő kén különböző vegyületei, jelentősen befolyásolják mindennapjainkat. A levegőben lévő kénvegyületek többféle módon gyakorolnak hatást környezetünkre, a műemlékek, műtárgyak állagára, megjelenésére. Nem csak a lágy tojás hatására gondolok a frissen tisztított ezüstkanálon, vagy a Rudas fürdő vizének színező hatására az ezüst ékszerek felületén. A kénvegyületek megjelenhetnek savas esőként, pusztítva a kémiailag bontható anyagból készült emlékeket, de jelen lehetnek gázokként is, hogy reakcióba lépjenek a különböző anyagokkal. Régi korok, egykor élt emberek alkotásai, ha máig megmaradtak, műtárggyá váltak. Az akkori emberek gondolatainak megértésében egy lehetőség, a műtárgy megjelenésének értelmezése. Egy ilyen „lehelet" akár ellenkezőjére is fordíthat egy egykori gondolatot, vagy annak értelmezését „csak" megnehezítheti. 1990-ben rendszerváltás történt. Rendszerváltás, nem csak gazdasági és politikai téren. Az azóta eltelt időben merőben új szemléletek, új kihívások és erre új válaszok, válaszkezdeményekjelentek meg a műtárgyak restaurálásában. Megerősödött a tulajdonosi öntudat, megerősödött a szolgáltató„hatóság" kialakításának igénye, egyre inkább elfogadott művészeti ággá fejlődött a restaurálás. A különböző vállalkozási formák, gazdasági társaságok megjelenése és térhódítása a műemlékek restaurálásában akár megrendelői, akár bonyolítói, vagy kivitelezői oldalról merőben új helyzetet teremtett. A műemlékek és a környezetükbe tartozó műtárgyak, műtárgy-együttesek restaurálásának finanszírozásában megszűnt az állam korábbi, kizárólagos szerepe, más szereplők megjelenésével jelentős átalakulás után ez mára többszereplős lett. A megmaradt állami finanszírozás is átalakult, átalakulóban van. Új támogatókkal kiegészülve, a pénzek elosztásában megjelentek az alapítványok is, forrást lehet szerezni hazai és nemzetközi pályázatokon. Az 1990-es évek előtt a műemlékek restaurálása esetén szinte kizárólag a műemléki hatóság volt a megrendelő vagy a bonyolító. A kivitelező restaurátorok közötti „válogatásban", a szakmai felügyeletben a Művészeti Alap „segített", de a döntő befolyást a hatóság gyakorolta. A restaurátorművészek szerepvállalását, valamint az adózást a Művészeti Alap garantálta, bonyolította. A restaurátor a helyreállításkor ma már nem egyértelműen független művészként, individuumként jelenik meg a munkában, hanem megjelenhet, mint egyéni, vagy társas vállalkozó is. A műemlékek restaurálásakor nem meghatározható, ki végzi a munkát: a restaurátor, az egyéni vállalkozó, esetleg a társas vállalkozás tulajdonosa? A gyakorlatnak megfelelően, a nevesített művész, a tervben megfogalmazottak alapján kap engedélyt. Vállalkozóként, cégtulajdonosként, a szerződést is megkötő vállalkozásban a kivitelezést már más érdekek, törvények alapján irányítja. Míg az engedélyt a restaurátor kapja, a szerződést a vállalkozó, vagy a vállalkozás - annak képviseletében a tulajdonos, aki jó esetben a restaurátor - köti. Tovább színesítheti a palettát, ha a restaurálást terv és engedély birtokában vállaló művész cége, mint alvállalkozó jelenik meg egy komplex épületrestaurálási munka egészében. Mi van abban az esetben, ha a szerződést kötő cég tulajdonosa nem az engedélyt kapó restaurátor? Ki kivel áll kapcsolatban, ki kinek tartozik felelősséggel, ki ellenőrizheti a szerződést, a munkát? Adva van egy műemlék, egy műtárgy tulajdonosa. Erősödő tulajdonosi szemlélete, a műemlék, műtárgy állapota, a környezet elvárása vagy a korízlés, a divat változása sarkallja tulajdona megóvására, kezelésére, javítására, változtatására (templombelső falfelülete, rossz állapotú, esetleg fertőzött, átfestett oltárok, szobrok tisztítása, javítása, romok, romterületek állagmegóvása, feltárása bemutatása, stb.). Motivációját árnyalja számtalan objektív