Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - VÁRALLYAY RÉKA: Homlokzatalakítás a 20. század elején. A Komor-Jakab-iroda épülettervei

évi 9. számában közölt fotó szerint, az épület első emeletén a Központi Takarékpénztár intézménye működött. (11. kép) A saroképület L alakú, belsőudvaros bérház. A lábazati zónát vastag rétegben felhordott, téglaszínű cementes vakolat hangsúlyozza, majd a földszinti íves ablakokat téglaburkolat keretezi. Az első emelet szögletes ablaknyílásainak sorát a kidomborodó zárterkélyek lazítják fel. A homlokzat legizgalmasabb része a manzárdszint (második emelet) visszaugratott falszakaszainak és a hangsúlyosan kiemelkedő, hullámosan ívelő oromzatoknakjátéka. A sík, jelenleg halványszürkére vakolt felületet az ablakokat keretező, terrakottából kialakított növényi ornamentika szövi át, a hullámos oromzatokat és a koronázópárkányt pedig apró motívumok díszítik. Az épület eredeti színezéséről nincsenek adataink. Elképzelhető, hogy a jelenleg monokróm mázatlan terrakotta díszeket színezték. Erről tanúskodik ugyanis az Adorján Emil által építtetett másik bérház 1980-as évek elején készült felvétele. (12. kép) Ez 1904-1905 között épült - csaknem egy időben a Stern-palotával. A Lechner tervezte Posta Takarékpénztárat idéző homlokzata kilenctengelyes. Az 1 +2+3+2+1 mezőre osztható falfelület középső traktusa magasan ívelő oromzattal emelkedik ki. Hangsúlyát az első emeleti, mindhárom tengelyt átfogó erkély fokozza. A sík homlokzat osztottságát az oromzat lágy hullámzása, a vakolatdíszekkel keretezett mezők és a különböző megmunkálású felületekjátéka erősíti. Ajelenleg egyszínűre mázolt ornamensek a szűrhímzések motívumkincséből táplálkoznak. Az Adorján-házak a Komor-Jakab iroda sajátos alkotásai. Nem csillog még rajtuk a színes, mázas kerámia, de sajátos homlokzattagolásukkal és gazdag felületi díszítésükkel felhívják magukra a figyelmet. (13. kép) ÜVEGMOZAIK ÉS SZÍNES, MÁZAS TERRAKOTTA (19041910) A szabadkai zsinagóga sikerei után, Komor Marcell és Jakab Dezső építészirodája több éven keresztül jelentősebb középületre nem kapott megbízást. A 20. század első éveiben főként vidéki pályázatokon indultak - sikertelenül, és bérházakatterveztek. Alkotásaikat intenzívformakeresés jellemezte. A legfőbb kihívást érzékelhetően a tömegek megmozgatása, festőivé tételejelentette számukra. A sík falfelületek dekoratív téglaszalagos díszítése helyett a bérházaknál már említett aszimmetrikus, zárterkélyekkel, rizalitokkal, tornyokkal tagolt homlokzatok kerültek előtérbe. Jelentős középülettervezői tevékenységük egy kis„klubház" a kecskeméti Iparosotthon tervezésével kezdődött (1904). A Vállalkozók Lapjának beszámolója szerint, a pályázat legnagyobb kihívását a tompaszögű sarokra elhelyezett épület dísztermének megoldása jelentette.

15 A terem sarka ugyanis éppen egybeesett a telek sarkával. Komor és Jakab pályafutásuk egyik legeredetibb sarokmegoldását találták ki az épülethez: a dísztermet íves apszissal zárták le, mely kívülről, visszaugratott „toronynak" hat. (14. kép) Áttörést jelentett a kecskeméti Iparosotthon nemcsak a sikertelen pályatervek sorában, hanem a homlokzat díszítésében is. Első ízben díszítették épületüket Róth Miksa üvegmozaikjaival. A homlokzat nagy, sík felületein található pávaszemes díszeket Márkus Géza Cifrapalotája ihlethette. (15. kép) A belső díszítése is jelentős: a díszterem dongaboltozatos menynyezetét arany és kék üvegmozaik szemekből kialakított pávatoll minták színesítik. A formakereső, új technikákkal és homlokzatdíszítő módokkal kísérletező korszak záróakkordját két párhuzamosan épülő nagyjelentőségű alkotás, a marosvásárhelyi Városháza és a nagyváradi Fekete Sas Palota megvalósulása jelentette. A nemzetiségek gyűrűjében, a mezőség szívében fekvő Marosvásárhely, korához képest elmaradott város volt a század első éveiben. Felemelkedését és kiépülését Bernády Györgynek köszönhette. A polgármester jól felismerte, hogy a város jelentőségének bizonyításához korszerű és díszes városházára van szükség. Az 1905 februárjában meghirdetett pályázatra Komor és Jakab barokk pályatervvel indult. Ismerve a politikai helyzetet, ez nem volt véletlen, és nem eszméik tagadását jelentette. „Magyar építőművészek akartunk maradni, és ha kellett erőszakkal Is ráoktrojáltuk megrendelőinkre ennek az irányzatnak a követését. Pályázatainkon kénytelenek voltunk akárhányszor a közkívánatnak engedve, más stílusban bemutatni ideánkat, de kivitel előtt nagy küzdelmek árán is, sokszor veszélyeztetve a megbízást, kierőszakoltuk azt, hogy a megbízók fogadják el újabb propozíciónkat'.

ne A funkcionális előírásoknak tökéletesen megfelelő épület megkapta az első díjat, majd a barokk alaprajzi elrendezést megtartva, szecessziós stílusúvá változott. (16-17. kép) Komor és Jakab részt vett a marosvásárhelyi főtér kialakításának megtervezésében is. Ahogy későbbi leveleikből kiderül, egy Magyarországon egyedülálló, egységes szecessziós tér létesítése lebegett a szemük előtt, melynek a Városháza jelentette volna súlypontját.

17 Az épületben kifejezésre kellett juttatni az önálló, független, jogokkal rendelkező város szellemiségét. Ezt leglátványosabban az aszimmetrikus, festői elhelyezésű torony jelzi, amely formájával az itáliai városházák tornyait idézi. Az épület tömege historizáló vonásokat őriz, a burkoló és díszítőanyagok sokfélesége azonban oldja ezt a hatást. A többféle kőlábazat felett téglaburkolat van, az ablakokat üvegmozaik keretezi, az oromzatokban pedig - a KomorJakab épületeken először - megjelenik a színes, ragyogó