Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - LÁSZAY JUDIT: Néhány barokk homlokzat. Rekonstrukciók – kérdések

szakasz ablakai ikerablakok voltak, az 1676-os tűzvészben a kőkeretek kissé megsérültek, ezért Esterházy Pál redukált formában és már egymástól széthúzva helyeztette vissza a megmaradt elemeket. A közöttük lévő pillérből és elfalazott fülkékből előkerült faragott kőanyag tartalmazta a hiányzó részeket és a kiszedett faragott frízeket. A keretek eredetileg faszénnel festett feketék voltak, a frízek indás, szőlőfürtös motívumai viszont színesek. Valamennyi, a rekonstrukcióhoz kevés, sárga, okker és zöld pigment maradt meg a felületeken. Tehát Esterházy Miklós nádor házának képe igen változatos és attraktív lehetett. Nagy mennyiségben találhatunk Magyarországon höbörcsös vakolattal készült épületeket. A veszprémi Szent Anna-kápolnának (4. a. kép) az első képen mutatott okkersárga rétegei alól a falkutatás során előkerült a simított - strukturált, és a höbörcsös vakolat ellentétére épülő vakolatrendszere.

4 Az oldalhomlokzatokon a sávos, lizénás tükrös kialakítás látható, amelynél a mélyebb faltükrök höbörcsös, a kiugró elemek viszont simított felületűek. A veszprémi Eszterházy utca 3. (4. b. kép) faszénnel színezett, höbörcsös és fehér mésszel besimított tagozataival a barokkban szívesen használt felület és szín kontraszt együttesével hat.

5 Noha a veszprémi Toborzó utca 10. (5. kép) nem volt védett, mégis tulajdonosának támogatásával kibonthattuk és helyreállíthattuk a 19. század második felében készült okkersárga historizáló homlokzat alól a város eddig egyetlen barokk, külső homlokzaton lévő, lakóház díszítő festését.

6 A füles ablakkeret profilja a nem átépített oldalhomlokzaton teljesen épen megmaradt, a falképek keretprofilját azonban elpusztították. A bal oldali kép Mária mennybemenetelét, a jobb oldali Szent Flóriánt ábrázolja. A képen megfigyelhetők a kivitelezési nehézségek, pl.: a főhomlokzat ablakkereteinek széléről lefelejtett 2,5 cm széles profilt később még tudták pótolni, de zavaró, hogy az ablakok könyöklője alatti kötény fehér keretének síkja előrébb van, mint az osztópárkányé. Éppen fordítva kellene lenni, a párkány, kötény, keret höbörcsös felület síkjainak finoman befelé kellene lépcsőzniük. A veszprémi Nagypréposti palota (6. kép), noha jelenlegi vakolata a megmaradt eredeti alapján, de nagyrészt annak leverésével készült, szépen illusztrálja a sötétszürke-fehér rácsos architektúra hatásos voltát.

7 A homlokzat elemei a kutatás eredményeit tükrözve kapták színességüket. A veszprémi Érseki (volt püspöki) palotával szemben áll Dubniczay István kanonok 1751-ben épült háza (7-8. kép), amelynek helyreállítása 2006-ban fejeződött be.

8 A hasonló kontrasztos elemekre épülő homlokzaton a kutatás során a faltükrök barnás-szürke, néhol pusztult höbörcsös rétege alól előtűnt egy nagyon kemény, jó megtartású acélszürke höbörcsös felület. Ez a 2,5 - 3,5 mm nagyságú faszén darabokat tartalmazó mészvakolat az eredeti barokknak bizonyult. (Természetesen itt is megtaláltuk a később minden tagozatot befedő 19. századi, sötét, barnás okkersárga festés maradványait, amit a 20. században eltávolítottak.) Kiderült, hogy a középrizalit csigás pilaszter fejezeteit, alattuk a stukkókat és a nagy íves szemöldökpárkányt, valamint a kapu szemöldökpárkányát gyámolító konzolokat mind sötétszürkére festették, a kapukeret stukkó fűzérét is, a konzolokat fekete - fehér felülettel. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták a fekete szénszemcséket (venyige-fekete pigment) e festések mintáiban is. A helyreállítás során törekedtünk az eredeti anyagok használatára, ahol ezt a műszaki lehetőségek megengedték, így a homlokzatra a megóvott hiányos eredetire ráhordva ismét höbörcsös faszenes mészfestés került.

9 (A kőcímeren és a timpanon szobrain sajnos nem került elő hiteles festés maradvány). A visszaállított rendkívül dekoratív homlokzat a pilaszterek színvilágában, a színezés módjában rokona a szintén alaposan megkutatott és új külsőt kapott székesfehérvári Hiemer-Font-háznak.

10 A budapesti Országúti ferencesek temploma a Margit kőrúton a hetvenes években végzett felújítás során hasonló, fekete-fehér színezést kapott. A fehérre festett falfelületek és pilaszter törzsek mellett a sötét pilaszter fejezetek alkottak kontrasztot. Mára már jellegtelen fehér - sárga festés uralkodik az épületen. Sima falfelületekkel kialakított, de faszenes szürke - fehér színkombinációban állították helyre a váci Nagypréposti palotát.'

1 (9. kép) A faszenes homlokzatok kissé foltosak, az idő múlásával is változik a jellege, de az nem rontott minőséget jelent, mi ezt patinás felületnek tarjuk. Az előző korokban ez teljesen természetes, elfogadott volt, de a minőségbiztosításra, a kivitelezői garanciára hivatkozva igen ritkán alkalmazható. Nagyon sok teljes egészében fehérre festett épület is volt az országban. Az építkezésekben anyagilag megviselt tulajdonosok számára ez volt a legcélszerűbb felületkezelés, karbantartása is ennek okozott a legkevesebb gondot. Az idézett, ugyan már nem az ország területén lévő alsósztregovai [Dolná Strehová] Madách-kastély (10. b. kép) jól mutatja, hogy a rendkívül egyszerű, kevés tagozattal megbontott fehér homlokzat is milyen dekoratív tud lenni, a Nógrád megyei kastélyok jó része is fehér lehetett valamikor. A másik példa a veszprémi érseki (volt püspöki) palota

12 (10. a. kép), amely tanúsítja, hogy sávozással, párkányokkal, stukkókkal, faltagolásokkal az egyszínű homlokzaton is milyen változatos fény - árnyékhatást lehet elérni. Ahogy a nap körbejárja az épületet, úgy változik az épület az árnyékok játéka következtében. A soponyai Zichy-kastély

13 (11. kép) emeletes főszárnya barokkot magába foglaló klasszicista, míg az oldalsó, kápolnaszárny több periódusú barokk. A teljesen sima klaszszicista homlokzat falkutatása során előkerült egy nagyon