Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - LÁNGI JÓZSEF: Homlokzatkutatások és helyreállítások restaurátori tapasztalatai, különös tekintettel 16-18. századi emlékekre
Találunk olyat, ahol a megmagasított szentély párkánya alá körzővel szerkesztett frízt, illetve védelmi jellegét még inkább kihangsúlyozva, kulcslyuk alakú lőréseket is festettek. Ilyen például a nagyselyki [$eica Mare] evangélikus templom (29-30. kép), vagy a szászsárosi LSaros. pe Tarnâve] templomvár, ahol az északi bástya párkánya alatt a nagysejkihez hasonló módszerrel szerkesztett és ugyancsak vörössel és feketével színezett fríz készült. (31. kép) Előképeit olyan emlékekben kereshetjük, mint a segesvári [Sighi§oara] egykori dominikánus templom hajójának déli falán megmaradt gazdagon tagolt, de körzővel szerkesztett alapú párkány alatt futó fríz.Több helyen hosszabb-rövidebb feliratok is megörökítenek egy-egy nagyobb építkezést, de leggyakoribb az, amikor csak ennek évszámát festik fel a falakra. Rendszerében hasonló, körzővel szerkesztett fríz és geometrikus elemekből álló faltagolás valamint 1576-os évszám tűnik elő az egyik segesvári polgárház lemálló vakolata alatt. (32. kép) Egy másik ház esetében a nagyon szigorú rendben szerkesztett geometrikus kiosztáshoz csak a főpárkány alatt kapcsolódott ornamentális motívum. (33. kép) Ennek az épületnek a különlegessége, hogy csak fehér és kék színezés figyelhető meg rajta. Ablakai között pedig hosszú antikva betűs feliratok olvashatók. Mindkét 16. századi homlokzatfestés értékelése, csak a teljes feltárás után történhet meg, de egy szintén segesvári emléken, mélytálán a város legimpozánsabb polgárháza, teljes felújítás után tanulmányozható a 17. századi homlokzatképzés és színezés. Rekonstruált reneszánsz ablakkeretei vörös festést kaptak, akárcsak a sarokarmírozás, míg a szarvas fej környezetében restaurátori módszerekkel történt meg a hétsoros feliratszalag és a szarvas testek helyreállítása. 52 (34-35. kép) Az 1693-as felirat az épületen, már egy sokadik felújításakor készült, amely tanúskodik a gyakori javítás szükségességéről. Felső-Magyarországon is nagy számban maradt fenn 17. századi sgraffito technikájú homlokzatdíszítés. A mai Magyarország területén található két legnagyobb felületen fennmaradt sgraffitóval díszített reneszánsz várkastély Pácinban és Vaján található. Közülük a korábbi Pácinban készült, ahol az Alaghy Ferenc birtoklása idején, 1591 után épült „tornyok" törpeárkádjai közötti falfelületeket díszítik. Itt a klasszikus két színű megoldást alkalmazták, csupán fekete és fehér színt használt a mester. Változatos növényi ornamentika borítja az említett felületeket. Sőt a délnyugati „torony" egyik emeleti ablaka feletti timpanonban az Alaghy-címerésaz AF monogram is fennmaradt. 53 (36. kép) Annak ellenére, hogy 1962-1963-ban erőteljesen roncsolt maradványait tárták fel, ma mégis egységes képet mutat a sgraffito. 54 E rendkívül látványos dekoráció mellett meg kell emlékeznünk az épület északi homlokzatán feltárt festett kváder-töredékekről, amelyek még talán a „torony" nélküli épülethez tartozhattak. 1985-ben kisebb kutatásra volt lehetőségünk ezen a felületen és ekkor a párkány alatt még kb. 2-3 m 2 értelmezhető töredékeket találtunk belőle. A színét nagyrészt elvesztett kvádereket és az azokat lezáró íves motívumokat szerencsére bekarcolták a nedves vakolatba, így 1:1 léptékű pauszrajzot lehetett készíteni róluk. 55 Az épület többi részén az 1960-as években megfigyelt részletek és Feld István által másutt is meglelt töredékek alapján készült a ma látható rekonstrukció. Vaján is az 1960-as években végzett kutatások alkalmával találták meg a várkastély északnyugati tornyán az 1659ben készült sgraffitós díszítést, de itt már nem alkalmaztak színezett vakolatot, hanem a sarokarmírozásoknál finom visszakaparással alakítottak ki plasztikus hatást. 56 (37. kép) Keletkezésének évszámát egy mélyített, szívsoros stukkóval keretezett feliratos táblán olvashatjuk. (38.kép) Feltárása után csak konzerváló jellegű restaurálása történt meg, de 2000-ben, teljesen átfestve újították fel. A pácinihoz hasonló készítés technikájú a szinyei [Svihia] katolikus templom reneszánsz pártázatos tornyának sgraffitódísze is, melynek felső ablakszintje alatt a kváderezést a vajaihoz hasonló módon állították helyre. Az 1628. évi keletkezését hosszú felirat örökíti meg az építtető címerével együtt. 1630-ban készült a fricsi [Fricovce] várkastély sgraffitódísze, mely az egyik leggazdagabb ebben a műfajban. (39. kép) Itt is gazdag sarokarmírozás, felirat és címerábra, illetve a törpeárkádok alatt mitológiai és történeti személyeket megjelenítő ábrázolások borítják a felületet. Hosszan lehetne sorolni a hasonló készítés technikájú és gazdagságú Felvidéki emlékeket, de e helyen csak néhány kvalitásos emléket idézünk fel. Késmárk [Kezmarok] katolikus templomának tornya, a betlenfalvai [Betlanovce] kastély címerei, eperjes [Presov] polgárház, a nagybicsei [Bytca] nászpalota kapujának, emeleti ablakának és párkányának díszítése. Erdélyben is találunk gazdag ornamentális elemekből és feliratokból álló, nagy felületre kiterjedő homlokzatfestést főúri kastélyokon. Közülük kiemelkedő helyet foglal el a nem túl szerencsés módszerekkel restaurált gyergyószárhegyi Lázár-kastély. A reprezentatív főúri megrendelésre készült emlékek mellett néhány szerényebb kvalitású, kevésbé ismert emléket is bemutatunk ebből a műfajból. Pécsújfalu [Pecovská Nová Ves] jó állapotban fennmaradt reneszánsz kastélyának homlokzatán ma is nagy felületen látható a 17. századi vakolat. (40. kép) Itt csupán a sarokarmírozás és a párkány alatti egyszerű fríz mozgatta meg a felületet. (41. kép) Monokon,a régebbi Monoki-Andrássy-kastély hengeres tornyainak párkánya alatt egyszerű futókutyás mustrát készítettek a 17. században, amely az 1962-1963-ban végzett kutatás során került elő.' 17 Ebben a korban városi polgárházakhomlokzatain is megjelenneka gazdag sgrafittós, illetve a rendkívül változatos festett díszítmények. A három