Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - LÁNGI JÓZSEF: Homlokzatkutatások és helyreállítások restaurátori tapasztalatai, különös tekintettel 16-18. századi emlékekre

közismert kőszegi Jurisich téri ház főhomlokzatán található késő reneszánsz díszítés mellett fontos megemlíteni a kevésbé ismert Jurisich tér 14. udvari homlokzatának, a Jurisich tér 7. számú házéhoz hasonló sgraffito technikájú, gazdag, ornamentális motívumait, vagy a Jurisich tér 1. oldalhomlokzatain fennmaradt sarokarmírozását és a nyitott árkádíveit kertező egyszerűbb motívumait.

58 (42. kép) Kis töredék alapján teljes rekonstrukcióban állították helyre a Cherénél utca 14. homlokzatát, ahol 1987-ben az eredeti töredékeket restauráltuk indás ornamentális frízéből. (43. kép) Legutóbb a Rajnis utca 3. számú barokk stílusban átépített lakóházának kutatása során kerültek felszínre a szomszéd ház sgraffitos sarokkváderei, illetve főhomlokzat kisméretű ablaka körül a geometrikus motívumokból álló, először bekarcolt, majd freskósan festett keretezés. (44. kép)

59 Sopronban a Szentlélek utcában is eredeti töredékek integrálásával készült el a 17. századi homlokzatfestés rekonstrukciója. (45. kép) A Koppány Tibor vezette helyreállítás alkalmával tárták fel a sümegi püspöki kastély ablakkötényeiben a jelenleginél kisebb méretű késő reneszánsz kastély festett homlokzatdíszeit. Ebből akkor csak a zárterkélyek környezetében állították helyre a vörös és fekete színű, geometrikus elemekből álló festést.

60 (46. kép) Nagy megszakításokkal újabb kutatások is folynak a kastélyban az 1990-es évek közepe óta és a nyugati homlokzat 18. századi rizalitja mögött az 1960-as években feltártaknál korábbra keltezhető sgraffito technikájú sarokarmírozás került felszínre.

61 Templomok homlokzatdíszítéseinél ebben a korban már csak az egyéni képzelet gazdagsága szabhatott határt. Annyira változatosak, hogy típusokba talán már nem is sorolhatók, többnyire csak az jellemző rájuk, hogy készítésekor a még nedves vakolatba karcolták a motívumokat, majd a félig-meddig megszáradt felületre festik fel a színeket. Jellemző az is, hogy az esetek döntő többségében alapszíne fehér meszelés. Nem lehet megfigyelni ekkor felekezeti különbségeket sem, akár katolikus, akár protestáns a közösség, mindenütt azonos gondolkodásmód szerint és azonos készítés technikával készültek a díszítések. Ófehértó katolikus templomának homlokzatát sajnos ma 20. századi cementvakolat fedi, de egy befalazott fülkében előkerült 1641-es felirat datálja az elpusztult homlokzatfestést. (47. kép) Ugyanennek a mesternek a munkája a belső kifestés is, ahol a gazdag ornamentika között ugyanazzal a betűtípussal és évszámmal készült felirat olvasható.

62 Munkáit a megyében Csarodán - és véleményünk szerint - Marokpapiból ismerjük.

63 Az utóbbi alapján alkothatunk képet arról, hogy milyen gazdag mustrák boríthatták az ablakok közötti falsíkokat. (48. kép) Vas megyében is találkozhatunk mesterazonossággal, melyet a geometrikus mustrák egyezése valószínűsít. 1696-ban készült Magyarszecsőd katolikus templomának szentélyében a lábazatot lezáró geometrikus elemekből álló motívum, amely tökéletesen megegyezik az ikervári katolikus templom sekrestyéjének padlásterében fennmaradt, egykor a homlokzaton megjelenő festéssel.

64 (49-50. kép) Különleges a csesztregi római katolikus templom teljes egészében rekonstruált 17. századi kifestésé, ahol a szentély faltükreit karcsú, oszlopszerű vörös sávok határolják.

65 (51. kép) A falsíkokat oszlopimitációval lezáró festések feltételezésünk szerint ebben a korban nagy számban készülhettek. Véleményünk szerint erre példa az őriszentpéteri római katolikus templom tornyán fennmaradt, de ma már csak bekarcolt előrajzként látszó oszlop, vagy falpillér fejezet és lábazat. (52. kép) Ugyancsak furcsán széttartó oszlopokkal díszítették a nagygeresd! katolikus templom szentélyét is. Sajnos itt is vakolatleveréssel kezdődött a helyreállítás, majd csak ezt követte a festett felületek vizsgálata. A kis töredékek alapján viszont kiosztásainak rendszere rekonstruálhatóvá vált. Itt az ablakokat is szürke sávval keretezték, illetve a bélleteket is tárcsamotívumokkal díszítették. Párkánya alatt pedig egy okker és sötétszürke színezésű futókutyás mustra zárta le a falkoronát.

66 (53. kép) Belső festései közül az évszámmal jelölt reneszánsz réteggel együtt készült, így keletkezését 1619-re datálhatjuk. A futókutyás motívum is rendkívül elterjedt lehetett a 16-17. században. Többnyire a falkorona lezárására használták, de ettől eltérő megoldásokkal is találkozhatunk. A már említett régebbi monoki kastély bástyái kapcsán már említettük ezt a motívumot, de például a rimabányai [Rimavska Baha] evangélikus templom középkori faragott párkánya alá is egy sraffito technikájú futókutyás díszítés készült. Felvakolásakorfedték el a déli kapu feletti ablakkét oldalán festett középkori freskókat, melyek közül az egyik a Köpenyes Máriát, míg a másik a lelkeket mérlegelő Szent Mihályt ábrázolta. (54-55. kép) Hasonló, de már vörössel és sárgával festett frízt találtunk a vaspör-pusztacsatári római katolikus templom padlásterében és szentélyének déli falán. (56. kép) Sajnos itt a korábbi tatarozásnak esett áldozatul a homlokzatfestés 90%-a. Szerencsére mind a szentélyben, mind a hajóban ugyanolyan méretű és színezésű futókutya zárta le a falkoronát, így elvben rekonstruálható lenne a homlokzat festése is.

67 Meg kell említenünk, hogy a sekrestye padlástérben, az északi fal pillérszerűen kiugró felületén is gazdag tagolású, és a futókutyával megegyező színezésű kváderfestést találtunk. Ezek a hasonló funkciójú épületelemeken egykor ugyancsak mindenütt megtalálhatók voltak. Ennél későbbi, feltételezésünk szerint a 18. század második felére keltezhető belső festéssel egyidős homlokzatfestés is készült, melynek maradványai csak a padlástérben maradtak fenn. Szürke falmezőinek sarkai-