Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - BORHY LÁSZLÓ: Magán- és középületek külső falfestészete a Római Birodalomban

olyan homlokzati díszeket, amelyek egyszerűen dekorációs célokat szolgáltak; erre egyébként majd az alábbiakban Pannoniában is látunk példát. (18., 32. kép) Végezetül, említést kell tenni azokról a spontán megnyilvánulásokról, amelyek szintén az épületeket elcsúfító, készítőik szerint azonban „művészeti alkotásoknak" titulált graffftik formájában szintén továbbélnek napjainkig: azokról a vakolatba bekarcolt, illetve a vakolatra vagy festett rajzokról vagy feliratokról van szó, amelyeknek megint csak bőséges tárházát láthatjuk a Vezúv által betemetett campaniai városokban. A figurális jelenetek sorából legyen szabad kiemelni egy stabiai ház falára bekarcolt gladiátor-küzdelmet ábrázoló jelenetet

9 (19. kép), míg a szövegek közül egyrészt az erotikus tartalmú falfirkákra

10 (20. kép), illetve a festett választási feliratokra - tulajdonképpen napjaink választási plakátjainak elődeire - érdemes odafigyelni.

11 (21. kép) Középületeken elhelyezkedő külső festett falfelületekre vonatkozóan végül egy sajátos, a római kultúrával szoros összefüggésben álló műfajt kell megemlíteni, ami nem más, mint az állat- és gladiátorküzdelmek színteréül szolgáló amphitheatrumok falfestészeti dísze, amelyet a küzdőteret körülvevő podium-falon helyeztek el. Számos adatunk van egyrészt arra vonatkozóan, hogy az aréna körüli falat vörösre, azaz a vér színének megfelelő színre festették.

12 (22. kép) Aguincumban a 19. század végén feltárt ún. polgárvárosi amphitheatrumban figyeltek meg legalább öt rétegben felvitt, időről időre megújított egyszínű festést, felülről lefelé haladva a következő sorrendben: vörös, fehér, halványzöld, halványsárga, vörös.

13 A podium-fal rendszeresen megújított festett vakolatára vonatkozóan érdekes feliratos bizonyítékot szolgáltatnak az ausztriai Virunum amphitheatrumában feltárt építési feliratok.

14 Ezekből egyrészt megtudjuk, hogy a festett vakolatot opus tectoriumnak nevezik, a felület megújítását pedig a renovare igével adták vissza. (23. kép) Ugyanitt két másik felirat utal arra, hogy a festett podium-falat figurális jelenetekkel díszítették. Egyrészt Caius Marius Lucanius Maximianus, a város elöljárója (duumvir iure dicundo) 198-209 között az általa ismét megújított vakolatot festménnyel látta el (picturis exornavit),

15 másrészt pedig egy további feliratból azt is megtudhatjuk, hogy pontosan mit is ábrázoltak ezek a falfestmények. C. Cassius Honoratus ugyanis Kr. u. 237. május 15-ére keltezhető feliratán (24. kép) megemlíti, az amphithatrum pódiumát az amphitheatrumban bemutatott, és általa szponzorált játékokat (munera sua) megörökítő jelenetekkel díszítette („pódium ampitheatri [sic!] opere tectorio cum pictura munieris sui exornavit").

6 Hogy pontosan mit is ábrázoltak ezek a falfestmények, sajnos nem tudhatjuk, mivel nem maradtak fenn. Viszont képet alkothatunk a podium aréna felé néző - ezáltal a nagylelkű szponzori tevékenység tényét a játékokat élvező nézőközönség elé táró - falképek tematikájáról egyrészt a pompeii amphitheatrumban F. Moreili temperafestményén fennmaradt, 1816-ban azonban sajnos egy éjszakai fagy következtében lehullott és megsemmisült falfestményről, amely küzdelemre készülődő gladiátorokat (kürtösök, bírók, fegyverkező gladiátorok, háttérben koszorút tartó Victoria), valamint állatküzdelmeket (oroszlán-ló; párduc-vadkan) ábrázolt.'

7 (25. kép) Másrészt a Korinthosban maradt fenn a Kr. u. 3. század elején amphithatrummá átépített, és ezáltal vadászküzdelmek bemutatására alkalmassá tett egykori színházban (theatra kynégetica) olyan festett podium-fal, amelyen gladiátorok és vadállatok küzdelmének jelenetei látszanak.

18 (26. a-c kép) Végezetül szólni kell azokról a római kori homlokzati díszekről illetve szabadtéri falfestményekről, amelyek - sajnos csak kis számban - a római kori Pannoniából ismertek. Első helyen a balácai római kori villa peristyliumában elhelyezkedő, kerti idillt idéző falfestményt kell megemlíteni

19 (27. o-b kép), amely jól illeszkedik a római falfestészet hasonló témájú emlékeinek sorába, és amelynek pompázatos kivitelezésű, jóval igényesebb művészei eszközökkel megkomponált párhuzamaként Livia Prima portai házának kert-ábrázolását lehetne megemlíteni.

20 (28. kép) Savariában a Romkertben az 1970-es évek a fürdőépületként meghatározott ún. oktogonális épület külső homlokzatán BuóczTerézia és Szentléleky Tihamér tárt fel díszes kőburkolatot imitáló falfestményt, amely akvarelldokumentáció formájában ismert.

21 (29. a-dkép) 1995-ben pedig e sorok írója tárt fel azókori Brigetio polgárvárosának központjában (Komárom-Szőny, Vásártér) egy olyan külső festett homlokzat-részletét, amely egy pékműhelyként meghatározott épület utcai homlokzatának volt az erősen meszes tartalmú, fehér alapra felvitt, piros, architektónikus elemeket („Fachwerk"-szerű gerendavázat?) imitáló dísze. (30-32. kép) JEGYZETEK 1 PALOTTINO, MASSIMO: AZ etruszkok. Budapest, 1980. 156-158. (lakóházés templomépítészet). 2 MORETTI, MARIO: Cerveteri. Novara, 1978.11-17. kép. 3 Suetonius összes művei. Budapest, 2004. 67.: Az isteni Augustus 28. (Kiss Ferencné fordítása, átdolgozta Kopeczky Rita). 4 ALFÖLDY, GÉZA: L'iscrizione dedicatoria del tempio del Mars Ultor. - ALFÖLDY, GÉZA: Studi sull'epigrafia augustea e tiberiana di Roma. Roma 1992. 17-32. 5 P. OVIDIUS NASO: Római naptár. Fasti. Ford. Gaál László. Budapest, 1986. 110.: V. 551-568. 6 GANZÉRT, JOACHIM - KOCKEL, VALENTIN: Augustusforum und Mars-UltorTempel. Kaiser Augustus und die verlorene Republik. Hrsg. von Mathias Hotter. Berlin, 1988. 149-199. 7 Kiss, PÉTER - SOSZTARITS, OTTO: Ein besonderer Meilenstein aus Savaria