Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - BORHY LÁSZLÓ: Magán- és középületek külső falfestészete a Római Birodalomban

MAGÁN- ÉS KÖZÉPÜLETEK KÜLSŐ FALFESTÉSZETE A RÓMAI BIRODALOMBAN BORHY LÁSZLÓ Az épületek külső festett díszítése az ókori Itáliában hoszszú hagyományokra tekint vissza, a gyökerei a dél-itáliai görög, illetve a közép-itáliai etruszk kultúrában lelhetők fel. Mivel a korai császárkorig nem vált általánossá a fa-, kővagy téglaépületek márvánnyal történő burkolása, hanem a kevéssé dekoratív travertin kőből, vagy a lyukacsos felületű, szürke tufából emelt épületek falait előszeretettel burkolták stukkóval, illetve a szintén könnyű védőréteget biztosító terrakotta lapokkal, amelyek felületét színes festéssel díszítették.

1 (1-2. kép) A polikrómiára való törekvés megfigyelhető az etruszk sírkamrákban is, legszebb példája a cerveteri Banditaccia temető „Reliefek sírjá"-ban látható.

2 (3. kép) Az épületeknek presztízs-okokból márványlapokkal történő burkolását - Suetonius szerint - Augustus honosította meg a római építészetben, és teremtett ezzel nemcsak a Római Birodalom későbbi évszázadaira, hanem a középkoron át napjainkig továbbélő hagyományt: „Rómát, amely akkoriban még nem épült ki úgy, ahogy az a birodalom fenségéhez illett volna, [...} úgy felvirágoztatta, hogy jogosan büszkélkedett azzal, hogy téglavárost kapott, de márványvárost hagy az utókorra'.'

1

' A márvánnyal történő díszítésen túlmenően egy további, utóéletét tekintve megint csak hosszú életű díszítőelem jelenik meg Augustus korában az épületeken: nevezetesen a császár nevét megörökítő, tetteit hirdető, kivésett betűágyakba csapolással rögzített bronz betűkből álló építési felirat.

4 Ezt a korábban ismeretlen felirattípust feltehetőleg Augustus „találta fel" és állította uralkodói propagandája szolgálatába: az általa meghirdetett újabb „aranykor" (aurea aetas) eljövetelét ugyanis a legjobban az arany betűk (aureae litterae) hirdethették. Egy korabeli forrásból értesülhetünk is ennek a propaganda-fogásnak a recepciójáról, éppen a fentiekben említett Mars Ultor-templommal kapcsolatban (4. kép): „Ünnepet ülni bosszútálló Mars száll le az égből.

/Augustus fórumán látni akarja lakát. /[...] Látja nagy lliadést - a vezér fegyverzete vállán -, / és a feliratokat látja a képek alatt. I Látja, hogy Augustus van a homlokzatra felírva I és hogy e név által temploma még ragyogóbb'/ Augustus korától kezdve hangsúlyozott szerepet kapnak a színek: a szobrokon - csakúgy, mint magának Augustusnak az ún. Prima portai szobrán - a császárpropagandát közvetítő szimbolikus nyelvezet egyes elemeinek kiemelésére (5. kép), a templomok, középületek padlózatának

6 a birodalom legtávolabbi részeiről összehordott színes és drága díszkövei a Római Birodalom hatalmát, gazdagságát, kiapadhatatlan változatosságát voltak hivatva hirdetni. (6. kép) A kövek színének is megvolt a maguk jelentése: talán nem véletlen, hogy egy Szombathelyen feltárt, ritkaság számba menő, Savaria és Róma távolságát (675 római mérföld) is feltüntető, a császár útépítés formájában megnyilvánuló gondoskodását a Római Birodalom legtávolabbi szegleteiben is hirdető mérföldkő (milliarium) zöld kőből készült/ (7. kép) A„császárkő"-nek is nevezett zöld vagy bordó színű porfír pedig anyagánál fogva is a legalkalmasabbnak tűnt arra, hogy - főleg a késő római időszakban - császárszobrokat faragjanak belőle.

8 (8. kép) A római korban megjelenő festett külső díszeknek azonban nem feltétlenül és nem mindig kell a császári propagandával, az uralkodói ideológiával összefüggésben álló szerepet tulajdonítani: festett oltárok (9. kép), szarkofágok (10. kép) esetében továbbra is egyrészt a silány minőségű - pl. édesvízi mészkő, tufa - felület eltakarása, másrészt a részletek - pl. feliratok, díszítőelemek - hangsúlyozása volt a festés célja. Ugyanígy, a magánépületek homlokzatán megjelenő díszek is több okból kerültek helyükre. Egyrészt meg lehet említeni az egyszerű díszítő funkciót, amikor, pl. geometriai motívumok kerülnek a vakolatra. (11-12. kép) Másrészt - és itt ismét láthatjuk egy napjainkban is továbbélő szokás ókori gyökereit - az épület belsejében folyó iparos, kézműves, kereskedelmi tevékenységre utaló„reklám"lehet. (13-15. kép) Ez utóbbi külső homlokzatdísz legszebb - és legépebb állapotban ránk maradt - ókori példáit Pompeiiben találhatjuk; a bőséges kínálatból legyen elegendő itt M. Vecilius Verecundus varrodája és szövödéjének az épületen belül űzött ipari tevékeny fázisait feltüntető„cégtáblá-"jára utalni. (16. kép) A római művészetben - szemben a görög művészettel - más műfajokban, pl. a reliefművészetben is megjelenik a hétköznapi tevékenység, így az iparos munka fázisainak ábrázolása; így pl. Augustus császár hadiszállítójának, a pék mesterséget űző, dúsgazdag felszabadított rabszolga jogállású Eurysaces síremlékén, amely a kenyérsütés folyamatának egyes - egyébként jól rekonstruálható - fázisait jeleníti meg. (17. kép) Harmadrészt meg kell említeni az