Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

a közeli birtokos devecseri Choron András vádja szerint az ő Ug birtokán hatalmaskodott,

120 a másodikon a vásárhelyi apácák vádolták a nádor előtt azzal, hogy fegyveres familiárisaival zsarolja az ő jobbágyaikat és elvitte borukat Vásárhelyről,

121 a harmadik alkalommal pedig Veszprém megye hadiadó összeírásában olvasható a neve, Csöglén birtokolt két jobbágyportájával.

122 Jakab Miklós várnagysága idején, az 1530-as években érte el Somlyó környékét a két király közötti belháború és az első török portyák dúlásai. 1532-ben a Kőszeg alá vonuló szultáni hadsereg idáig hatoló kisebb egységei pusztították a környéket. Ennek az évnek az őszén devecseri Choron András, akkor már sümegi várnagyként azt írta urának, SzalaházyTamás veszprémi püspöknek Pozsonyba, hogy a veszprémi püspöki bandérium élén a közelmúltban hét alkalommal ütközött meg Sümeg és Devecser táján - vagyis Somlyó közelében - a törökkel, mindanynyiszor szétverte portyáit és most két és fél ezernél több török holtteste fekszik temetetlenül a környéken.

123 1536 után a belháború tette tönkre a messze környéket. Akkor enyingiTörök Bálint állt át János király pártjára és részben családi birtokközpontjából, Szigetvárból, részben az abban az évben a mindkét királytól megkapott Pápáról kiindulva hadaival saját magának foglalta el a Balaton mindkét partjának vidékét. 1537-ben a somogyi Lak kastélyát és Somogyvárt, majd Szigliget, Tihany és Veszprém várát vette be, rátette kezét a Somlyó alatti Nagyjenő pálos kolostorára és Somlyó uradalmának Vas megyei központjára, Jánosháza kastélyára.

12

" Azt a Ferdinánd-párti Bakics Páltól hódította el, aki akkor kaphatta meg, amikor Erdődy Péter még János király pártján állt. Bakicsnak Ferdinánd királyhoz nyár közepén írott levele szerint Jánosháza környékén meg is ütközött Török Bálint hadával.

125 Jánosháza és uradalma Török Bálint által történt elfoglalása feltételezhetően Somlyó várának bevételét is jelentette. A vár eszerint 1530 körül Bakics birtokában volt, 1537-től 1541-ig, amíg a szultán rabságába nem került, Török Bálint volt az ura. Több mint egy évtized elteltével, 1541 körül a vár és uradalma visszajutott az Erdődyek tulajdonába. Ekkor már az ifjabb Erdődy Péter birtokában volt, apja; az idősebb Erdődy Péter ugyanis belefáradva a polgárháborúba és birtokai miatt a fiával való ellentétbe, 1543-ban elhagyta az országot, Velencébe költözött és ott hunyt el 1547-ben.

126 A horvát-szlavón bán ifjabb Péter azonban dunántúli birtokaitól távol lévén, azokat zálogba adta.

127 így került Somlyó felesége testvérének, Tahy Annának, Zrínyi János özvegyének a kezére.

128 Az ő várnagya volt az a Welikei István, akit Révay Péter nádori helytartó 1545-ben bírói széke elé rendelt, mert fegyvereseivel a szomszédos vásárhelyi apácák birtokára tört, s onnét polgárokat és asszonyokat hurcolt a várba.

129 Ugyanebben az évben Újlaky Ferenc győri püspök azzal vádolta Várday Pál esztergomi érsek és királyi helytartó előtt ifjabb Erdődy Pétert, hogy az a vár uradalmának falvaiban a püspököt illető egyházi tizedeket lefoglalta és Somlyó várába gyűjtette össze. Az ebből keletkező perben Erdődy azzal védekezett, hogy az egyházi tizedet nem ő, hanem a vár akkori zálogbirtokosa, Tahy Anna szedette be.

130 Az 1540-es években ugyanakkor egyre sűrűbben jelentek meg Somlyó körül a török rabló és falvakat égető portyái. 1543-ban, Fehérvár bevétele idején, tatár segélyhadak dúlták a vidéket, Zrínyi Miklós bán, Báthory András és Werbőczy Imre Győrből kiinduló lovas serege azokat verte szét a „somlyói mezőn".

131 1544-ben és 1545-ben a várhoz tartozó uradalom Vas megyei falvait pusztították a Kemenesalját égető törökök.

132 A vár és birtokainak védelme érdekében a távol élő ifjabb Erdődy Péter 1546-ban levélben kereste meg a már többször idézett devecseri Choron Andrást és zálogba vételre felajánlotta neki Somlyót.

133

Többszöri levélváltásuk után, 1546-ban vette zálogba Choron Somlyót, összes tartozékával, fegyverzetével és birtokaival,

134 miután Stáncsics Horváth Márk királyi kiküldött előtt a helyszínen ezer magyar forintért kiváltotta azt Tahy Annától.

135 Choron ezután évenként kötött, kétezer forintos szerződés alapján birtokolta a várat és uradalmát.

136 SOMLYÓ A CHORON CSALÁD ZÁLOGBIRTOKÁBAN (15461558) Choron András, eredetileg a Somlyóhoz közeli Devecser földesuraként, 1522-től a veszprémi püspöki familiárisa volt. 1524-től a püspök sümegi várnagya, 1526 után Sümeg mellett Veszprém és Tihany várának parancsnoka, valamint Veszprém és Zala megye Habsburg-párti főispánja. Egyúttal a veszprémi püspöki bandérium kapitánya, a Balatontól északra elterülő vidéken a török elleni védelem vezéralakja volt. Mindezek mellett 1526-tól a veszprémi püspökség valamennyi birtokának teljhatalmú provizora. Maga a Balaton környékén kiterjedt szőlőkkel rendelkező birtokos, aki püspöki és királyi birtokadományokkal, valamint vásárlásokkkal és erőszakos foglalásokkal a század közepére a végvárrá kiépített Devecser, Somlyó és az 1530-as években vásárolt bakonyi Ugod váraival a Dunántúlon a Batthyány és a Nádasdy család után a harmadik legnagyobb birtoktesttel rendelkezett.

137 1 551 -ben bekövetkezett halála idején már ő is magnificus, azaz az arisztokrácia tagja volt.

138 Somlyó várával ő volt a közeli vásárhelyi apácakolostor király által kinevezett patrónusa is, ezt a tisztséget azonban már 1544-től viselte.

139 Hatalmával visszaélve kezdet-