Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

tői ő szedette az apácák falvaiban a termény- és a bortizedet, viszonzásul az apácák gazdatisztjei Choron birtokain hatalmaskodtak. Végül több környékbeli nemesúr előtt 1550-ben egyeztek ki folytonos pereikben.

140 Choron András halála után fia, János vette át zálogban Somlyót és uradalmát.

141 1554-ben tett végrendeletében Erdődy Monyorókerék és Somlyó várát Körmend és Vörösvár kastélyával Tahy Margittól született Anna leányára hagyta, akit azokba be is iktattak. A vasvári káptalan előtt Somlyó vára esetében ennek Choron János zálogbirtokosként ellentmondott.

142 1 557-ben azután Erdődy Péter jegyességi szerződést kötött Zrínyi Miklóssal, akinek nyolc leánya közül valamelyiket az egyik fiához akarta feleségül adni, és a szerződésben Somlyó várát és a körmendi kastélyt kötötte le.

143 A tervezett házasság nem valósult meg, Somlyó pedig megmaradt Choron János zálogbirtokában. A várat Choron kezén levőnek írta Nádasdy Tamás nádornak 1555-ben Miksa főherceghez intézett javaslata is, amelyet a Dunántúl és a Rábán túli országrész védelmére készített, és amelyben négy egymás mögötti végvár vonalba osztva sorolta fel a meglevő várakat és végvárrá alakítható kastélyokat. Ebben Somlyó a második vonal váraként szerepel, amelynek őrségéről Choron János gondoskodik és azt ő fizeti.

144 Ezért írhatta már 1552-ben, hogy a török torkában fekvő végházai vannak és azok őrségét többnyire saját pénzéből fizeti.

145 SOMLYÓ CHORON JÁNOS BIRTOKÁBAN (1558-1584) A horvát-szlavón bán Erdődy, miután tisztsége és az azzal járó, állandó török elleni harc birtokaitól távol kötötte le, azokat egyrészt eladta, másrészt szlavóniaiakra cserélte. 1558-ban így adta el Nádasdy Tamás nádor előtt Somlyó várát és uradalmát, valamint a vásárhelyi apácakolostor azzal járó kegyúri jogát tizenötezer ötszáz forintért devecseri Choron Jánosnak, feleségének Svetkovits Máriának és leányainak, Katalinnak és Margitnak.

146 Az adásvételt I. Ferdinánd király is megerősítette,

147 bár Erdődy második neje, Alapy Borbála és két leánya, Anna és Ilona tiltakoztak ellene.

148 A zágrábi káptalan előtt kötött adásvételi szerződésben felsorolták a vár tartozékait is. Ezek, bár többé-kevésbé azonosak a korábbiakkal, mégis változást mutatnak. Az ismételt török portyák következtében több elnéptelenedett, viszont addig az uradalom részeként fel nem soroltak kerültek közéjük. A felsorolásban Doba, Nagyberzseny és Kisberzseny Veszprém megyei falvak szerepelnek, amelyek közül a középkorban az utóbbi a Berzsenyiek kisnemesi települése volt, valamint a korábban a somlyói uradalomhoz nem tartozó Csői falu. A vasi falvak közül Ság, Hosszúfalva, Szentoldorfalva, Pereszteg, Varsány, Keresztúr, Gecse, Taskánd és Jánosháza szerepel, Martonfalva és Szentpéterfalva már csak pusztaként, valamint az eddig nem említettTőzseháza és Zaláig puszták. Choron János birtoklása idejéről 1584-ben bekövetkezett haláláig alig maradt adat Somlyóról. Már zálogbirtokos korában is állandó pereskedésben volt a vásárhelyi apácákkal, beiktatása után azonban nyílt harc tört ki amiatt, hogy Choron sajátjaként kezelte a kolostor kiterjedt uradalmát. I. Ferdinánd király már 1558-ban meghagyta, hogy ne gyötörje az apácák jobbágyait mindenféle robottal, termény- és bortizedeiket pedig adja vissza nekik.

149 Ettől kezdve folytonossá vált az egymás kölcsönös zaklatása miatti pereskedés Choron János és a kolostor apátnője között,

150 amelyek hol a helytartó, hol a király előtt folytak. Végül 1572-ben Rudolf király elvette a kegyúri jogot Chorontól, a kolostort saját védelme alá helyezte és azt először a mindenkori győri, a század végén pedig Majthényi Mihály pápai főkapitányra bízta.

151 Maga Choron János az 1550-es évektől eltekintve ritkán tartózkodhatott Somlyón. A Somlyóra és uradalmára vonatkozó peres ügyeiben az azokra idéző, a megyétől vagy a bécsi udvartól küldött értesítéseket az 1560-as évektől Jánosházán kézbesítették számára,"

52 ahol végrendelete szerint az idősebb Erdődy Péter által kastéllyá alakított udvarházat kibővíttette és átépíttette.

153 A birtokában levő, végvárrá épült Devecserben és Ugod várában is egyre ritkábban fordult meg, az 1560-as években ugyanis a részben felesége örökségeként, részben vásárlás útján szerzett, Sopron megyei Kabold várában élt.

154 Mindehhez 1569-ben zálogként szerezte meg a kincstártól a kiskárpáti Jókő várát,

155 1 575-ben pedig Kőszeget, mindkettőt uradalmával együtt.

156 Kaboldi birtokához birodalmi bárói címet kapott,

157 valamint Sopron megye főispáni és Sopron városkapitányi tisztségét.

158 Kabold várában halt meg 1584-ben és az ottani templomba temették.

159 Ingó és ingatlan vagyonával, valamint címeivel és tisztségeivel ő is az arisztokrácia tagja volt. A király által jóváhagyott végrendeletében minden családi, szerzett és örökölt vagyonát két leányára, Margitra és Annára hagyta.

160 A CHORON ÖRÖKÖSÖK KORA (1584-1721) A vásárhelyi apácákkal folytatott pereskedés ebben az időben is tovább folyt, amíg végül 1590-ben a két örökös, Nádasdy Kristóf özvegye, Choron Margit és Balassa István neje, Choron Anna Veszprém vármegye hatósága előtt rögzítették, hogy nem vállalják tovább az apácák által apjuk ellen indított pereket.

161 Az évtizedekig tartó pereskedés iratai több somlyói várnagy nevét is megőrizték.