Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

tergomi érsekként engedélyt adott Erdődy Péternek arra, hogy számára Somlyó várában hordozható oltár felett szolgáltassanak misét.

104 Ez az adat ugyanúgy azt bizonyítja, hogy Erdődy a várban lakott, mint az az 1510-ből származó másik adat, mely szerint II. Ulászló király meghagyta a vásárhelyi apácakolostornak, hogy a Somlyó várát birtokló Erdődy Péter védelme, vagyis kegyurasága alól ne merje kivonni magát.

105 Erdődy ugyanabban az évben kért és kapott engedélyt II. Ulászlótól, hogy a vár uradalmához tartozó Jánosházán újonnan, kőből készíttetett kúriájából kastélyt építtethessen, vagyis erődíttethesse és fallal, árokkal vétethesse körül.'

06 Három évvel később, 1513-ban már Jánosházáról hívatta perbe a király a vasvári káptalannal, s ez azt jelzi, hogy ott volt az állandó lakhelye, elsődleges rezidenciája.

107 Várnagya továbbra is az 1509 és 1511 között említett Csöglei Jakab Miklós volt, ebben a tisztségében 1517-ben, 1528-1529-ben, sőt még 1531ben is ő szerepel.

108 A vár történetéhez csak laza szállal kötődik az a tény, hogy 1514-ben a Somlyó hegy közelében kergette szét a Dózsa-felkelés hatására a Bakony vidékének falvaiból összegyűlt paraszthadat Sitkei Gotthard, Szapolyai János pápai várnagya. Az ezt az eseményt megőrző Istvánffy Miklós krónikája szerint Sitkei Pápa és Somlyó várnagya volt, ami azért nem lehetséges, mert Somlyó akkor már nem volt Szapolyai birtokában. Az azonban elkpzelhető, hogy a somlyói várnagy - akkor Csöglei Jakab Miklós - Erdődy Péter familiárisi hadával részt vett a paraszthad szétkergetésében.

109 Két évvel később, 1516-ban játszódott le a vár és uradalma birtoklástörténetét érintő nagy per, amely néhai Garai Miklós nádor 1433 előtt a győri püspökség javára tett fogadalma miatt újult ki. Gosztonyi János püspök - amint arról már feljebb szó volt - először 1510-ben tiltakozott Bakócz Tamás érsek birtoklása ellen. 1516-ban azonban perre vitte az ügyet és II. Lajos király előtt arról tett panaszt, hogy Bakócz öccse, Szatmári Ferenc győri püspök 1508-ban történt halálát követően az érsek saját kezébe vette a püspökséget és annak ingó és ingatlan vagyonát, a győri vár kincstárából pedig elvitette azokat az okleveleket, amelyek Somlyó várára és tartozékaira vonatkoztak, most pedig nem akarja azokat visszaadni.

110 1517-ben a budai káptalan előtt tiltakozott Gosztonyi az ellen, hogy Somlyó várát és tartozékait, amelyeket Garai az ő püspökségének adományozott, Erdődy Péter tartsa a kezében.

111 Gosztonyi birtokában azonban mégis voltak az ügyre vonatkozó iratok, amint az a későbbiekből kiderül. A király ugyanis május 30-án kelt oklevele szerint a perben a győri püspökség javára ítélt. A fehérvári káptalant ugyanakkor utasította, hogy Gosztonyi János püspököt iktassa Somlyó és uradalma birtokába.

112 A királyi ítélet nyomán a hiteleshely fehérvári keresztes konvent kiküldöttje, Mezőkövesdi Gergely és mellette Kisgyimóti Albert királyi ember június 16-án kiszálltak Somlyó várához, hogy a püspökséget birtokba iktassák. Ott a kapu előtt Csöglei Jakab Miklós várnagy és a szintén várnagynak nevezett Söptei Miklós fogadták őket, uraik nevében ellentmondtak, majd hangos szidalmazás közepette fegyveresen elkergették őket, sőt Kisgyimótit buzogányával Csöglei Jakab fejbe verte és megsebesítette.

113 Az esetre vonatkozó oklevelek ettől kezdve meglehetősen ellentmondók. Kisgyimóti július 8-án azt vallotta a budai káptalan előtt, hogy az összetűzésnek ő volt az oka, mert azt ő provokálta. Ezért őt a bíboros kárpótolta, Bakócz és Erdődy tehát az ügyben ártatlan. Két nappal később a fehérvári keresztes konvent előtt tett vallomásában erről szó sincs, ott Kisgyimóti szerint ő a két várnagyot tettükért szóban a király elé idézte.

114 Az ebből támadt külön perben II. Lajos a két várnagy összes javait elkobozta és azokat a püspök rokonainak, a Szelesteieknek adományozta.

115 Az utóbbi ítélet arra vall, hogy mégis a két várnagy volt a bűnös. Alig egy évvel később, 1518. április 28-án a pannonhalmi apátság azért tiltakozott a fehérvári konvent előtt, mert a Gosztonyi János püspök kérésére Somlyó vár ügyében kiadott oklevelek szerintük hamisak voltak, azokat Tolnai Máté apát távollétében tévesen adták ki.

116 II. Lajos király ezt követően arra utasította a pannonhalmi apátságot, hogy másolatban adja ki a Garai-féle oklevelet, amit az meg is tett.

117 A per folytatásáról nem maradt oklevél, annak befejezése nem ismert. A felsorolt adatokból arra lehet következtetni, hogy bár első változatban a király a győri püspök javára ítélt, Bakócz Tamás közbelépésére végül valószínűleg nem nyerte meg a pert. Somlyó Bakócz, illetve Erdődy Péter kezén maradt. Bakócz 1517-ben Werbőczy István királyi személynök előtt tett végrendelete értelmében a vár és uradalma véglegesen Erdődy birtok lett. 1525-ben Erdődy Péter a maga és Péter fia nevében kölcsönös örökösödési szerződést kötött Werbőczyvel arra az esetre, ha valamelyikük fiúörökös nélkül halna meg. Abban Erdődy birtokai között szerepel a Veszprém megyei Somlyó vára is,'

18 Mindkettőjük és fiaik is megérték a mohácsi katasztrófát, amely után minden addigi megváltozott, s így a szerződésből soha nem lett valóság. Az 1526 utáni időben Erdődy Péter először Szapolyai János oldalára állt, ezért 1529-ben birtokait, köztük Somlyót is elkobozta I. Ferdinánd király és azt több János király pártján levő birtokával Thurzó Eleknek adományozta.

119 Fennmaradt adatok hiányában az nem tudható, hogy Thurzó birtokba vette-e Somlyót, valószínűleg azonban nem. Az ismert adatok között csupán Csöglei Jakab Miklós várnagy szerepel 1528-ban, 1529-ben és 1531-ben. Az első alkalommal SöjtöriSzél András várnagytársával együtt