Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SZERDAHELYI MÁRK: Andreas Schroth (1791-1865) szobrász

5. kép. Esztergom, székesegyház. A prímási kripta oltárának felszere­lése. Andreas Schroth, 1824 5 láb, tehát kb. 150 cm magas fémből készült feszület és 2-2 gyertyatartó (5. kép), továbbá a kripta boltozatát díszí­tő 159 aranyozott fémrozetta (ez utóbbiak ma már nem láthatók) 69 és a kápolna féloszlopainak fejezetei a rájuk szegezett szélfutta fém kalászokkal. 1824-re készültek el az egyes sírfülkéket lezáró márványlapok sarkain elhelyezett, 6. kép. Esztergom, allegóriája. Andrea székesegyház. Prímási kripta, Béke és az Örök élet sSchroth, 1824 7. kép. Esztergom, székesegyház. Prímási kripta, Örök élet allegóriája. Andreas Schroth, 1824 ugyancsak aranyozott rozetták (nagyrészük ezeknek sincs már meg), a fülkék közti növénymintás lapos reliefek, va­lamint a kripta előcsarnokában található két oszlopfő és a kápolna bejárata fölötti pálmaleveles-koszorús dombor­mű is. A földi élet változásaira utalnak a lépcsőházból az előcsarnokba nyíló átjáró vörös márvány, ívébe mélyített, gipsz-márvánnyal kiöntött allegorikus ábrázolások: koszo­rúk, nap, farkába harapó kígyó, valamint hernyó és lepke. Azonban, hogy nemcsak mint díszítőszobrászt tartották számon, bizonyítja a kriptát díszítő alkotások monumen­tális befejezéseként az a két, közel 3 és fél méter (11 láb) magas, kőből faragott és gipsz-márvány masszával véko­nyan bevont „colossális Angyal, melly az alól szélesb küszö­bű veresmárvány ajtó előtt őrt áll, 's a pályáját megfutottnak nyújtja a' diadal koszorúját", 70 amelyek a prímások kriptája felé nézve, a lépcsők két oldalán található emelvényen he­lyezkednek el. (6. kép) „Ezek az embert a mulandóságból a jövőre figyelmeztetik; ugyanis a bemenőleg jobbról álló bal kezével egy leborított fáklyát ojt el, és jobbjával mennyekre mutatván, a halhatatlanságot jelzi (7. kép); [...] Abal oldali mentő pedig a diadal pálmáját és baljával az érdemkoszo-

Next

/
Thumbnails
Contents