Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
SZERDAHELYI MÁRK: Andreas Schroth (1791-1865) szobrász
4. kép. Esztergom, székesegyház. A prímási kripta bejárata, Andreas Schroth, 1823-1824 (KÖH Fotótár, Itsz. nélkül. Hollenzer László felvétele, 1914 előtt) tág értelemben vizsgáljuk Esztergomhoz fűződő munkásságát, a nem itt töltött éveket is belevéve, akkor ezt az időhatárt mindenképp ki kell tolnunk. Ezzel kapcsolatban érdemes figyelmet szentelnünk egy 1840 januárjában írott levelének. 07 Ebben ugyanis azt állítja, hogy Esztergom számára tizennyolc esztendeig dolgozott „mind két fél megelégedésére". Ez az időtartam kicsit túlzónak tűnhet, ugyanis, utolsó ide köthető munkája tudomásunk szerint 1838-ban készült. Figyelembe véve ezt, - tág értelemben véve, tehát azt is, amikor már Bécsben lakott - Schroth Esztergom részére 1823-1839 között, tehát tizenhat évig dolgozott. Nem tudni, hogy az általa említett tizennyolc év egyszerű túlzás vagy ide fűződő éveit valóban 1823 előttről kellene számolni, mivel 1839 után - Packh halálát követően - szinte kizárt, hogy itt tovább tudott működni. Az 1834-es záró dátum - mint arról már szó volt - nem jelenti az Esztergommal való végleges szakítást. Később látni fogjuk, hogy bécsi visszaköltözése után is kapott megbízást innen, ám a következő évben - valószínűleg a Kamara nyomására - visszaköltözik Bécsbe, ahol még ugyanekkor az Akadémia korrektori állására jelentkezett. Egy ilyen foglalatosság mellett folyamatos esztergomi tartózkodás nehezen képzelhető el, bár korábban, még Rudnay alatt is jelentkezett az Akadémián folyamatosan betöltendő állásra. Tudjuk továbbá, hogy 1838-ban munkáját Esztergom számára Bécsben készítette. Annak ellenére, hogy Esztergomban Packh haláláig, tehát 1839-ig még többé-kevésbé képviseltette magát, mi több, ugyanebben az évben, az új prímás kinevezésekor rövidebb időre vissza is tért ide, mégis az 1834 utáni idő már sokkal inkább Bécshez fűzi, mint Esztergomhoz. Esztergomban a Kühnel tervei szerint haladó építkezés 1823-ra a templom kriptájánál tartott. Andreas Schroth májustól - mikor is még bécsi lakos 68 - megbízásokat kapott Rudnaytól az ide elkészítendő szobrászati, valamint dekorációs munkákra. (4. kép) Mint az első Esztergomban feladatot kapó - és jó pár évig még egyedüli - szobrász, gyakorlatilag a prímási kripta minden szobrászi és dekoratív feladata az ő nevéhez fűződik. Ezek: a boltozatot tartó négy oszlopfő és a fölé helyezett süttői fehér márványból faragott, bevésett ágakkal és levelekkel díszített koronák {„Kron-Köpfe"), a kripta oltárának felszerelése: egy
