Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SZERDAHELYI MÁRK: Andreas Schroth (1791-1865) szobrász

2. kép. Kacina, Chotek-kastély, kerti homlokzat, Tavaszünnep-jelenet. Andreas Schroth, 1820 (Vladimir Toncar felvétele) vadászatot és mezőgazdaságot szimolizáló domborművön kívül - Schroth munkája a kerti homlokzaton található Tavasz ünnep (2. kép), valamint a könyvtári szárnyon látható Quadrivium-ábrázolás (3. kép) is (középen Pallas Athéné, mellette a hét szabad művészet közül a számokkal és számviszonyokkal foglalkozó négy tudományág megtestesítői úm. geometria, asztronómia, aritmetika és zene). Fontos megjegyezni, hogy ezek a legkorábbi meglévő ismert alkotásai a szobrásznak. Közülük különösképp kert felőli érdemel több figyelmet, mivel Schroth kevésszámú domborműve közül az egyik legjobb, de határozottan jobban sikerült alkotása, mint a sokkal inkább körplasztika-szerű, anatómiai gyengeségeit jobban mutató Quadrivium-jelenet. Figurális szobrokon túlmenően nagy valószínűséggel az ő keze munkája a színház oromzati timpanonjában található növényindás relief is. Ezekben az években kapta azt a megbízást, amire sosem felejt el hivatkozni pályázataiban, és amire méltán volt büszke. Még Csehországban tartózkodott, amikor Bécsből megrendeltek tőle egy másik, szintén Josef Colloredo marsallt ábrázoló büsztöt. Ezt a megbízást I. Ferenc császár rendelte el, de a teljes munkát nagybátyjával, Jákobbal együtt végezte: Andreas készítette a büsztöt, Jakob pedig ennek lábazatát. Mivel erről a megbízásról, a császári megrendelés miatt, igen tetemes számú 3. kép. Kacina, Chotek-kastély, Ouadrivium-jelenet a kastély könyvtári szárnyán. Andreas Schroth, 1820 (VladimirToncar felvétele) - elsősorban anyagi vonatkozású - dokumentum maradt fent, nem térhetünk ki minden részletére, csak a legfontosabb mozzanataira. Az alábbiakban a fennmaradt levelek segítségével megpróbáljuk tisztázni a mű keletkezésének részleteit. Az első levél, egy, a császártól származó 1818. december 30-án Bécsben kelt kabinetlevél másolata.

52 Ebben a nemrég elhunyt Josef Colloredo herceg emlékére a fegyverraktárban (Zeughaus) felállítandó emlékmű elkészítését rendeli el Ferenc. Utasította Metternich-et, hogy a tervek elkészítésére az Akadémiát valamint más, ismert belföldi művészt kérjen fel. Ezek után beindult az a császári gépezet, amely rendkívül bonyolultan, bürokratikusán és lassan működött ebben az időben. Csak a legfontosabb állomásokat említjük. 1819. február 3-án a Császári és Királyi Képzőművészeti Akadémia titkára, Ellmaurer körlevelet intéz az alábbiaknak: Johann Martin Fischer, Franz Anton Zauner, Pietro Nobile, Josef Klieber és Franz Caucig. Ebben találkozásra invitálja őket a fegyverraktár megtekintése és a tervezett emlékmű felállítására alkalmas hely kijelölésére. 1819. január 13-án Metternich, mint kurátor, leiratot intézett Lamberg grófhoz, felkérve, hogy a császár kérését tolmácsolja az Akadémia felé. E levélben már olyan kritériumok is szerepelnek, melyeket a császár első levele nem tartalmazott, például mint a „helységhez illő [...] egyszerű" megjelenítés, melynek fontos szerepe lett a későbbiekben.

53 Egészen 1819. szeptember 25-ig, a császár távolléte miatt, fontosabb előrelépés nem történt az ügyben. Ezen a napon kelt viszont az a kurátori előterjesztés, amelyben először konkretizálják a felállítandó emlékmű jellegét.

54 Ezt küldi vissza Lamberg Metternichnek. A levélben meghatározták, hogy a mű bronzból vagy márványból készüljön. Megadják a helyét is: az alkotást a fegyverraktár egyik oldalfal-fülkéjébe tervezik elhelyezni, ahol már több szobor is található. Fontos előírásként adják meg, hogy az emlékmű harmonizáljon a többi szoborral. A levélben szerepel,