Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

19. kép. Eger, líceumi kápolna. Szent Mihály arkangyal, részlet a meny­nyezetképről. Franz Anton Maulbertsch, 1792-1793. Restaurálás utáni állapot (Lakata Pál felvétele) Pétert a „népek apostola", Szent Pál követi attribútumaival: a kezében tartott könyvvel és vértanúságának eszközével a karddal. Őt követi a tagbaszakadt ősz öregemberként megfestett Szent András az andráskereszttel. Az attribú­tumaik alapján azonosítható további apostolok Tamás a lándzsával, id. Jakab a zarándokok felszerelésével, Bertalan a késsel és Szent Simon a fűrésszel. Az apostolok gyüle­kezete felett repül a katonaként, vérttel sisakkal ábrázolt Mihály arkangyal, pajzsán felirat:„Qu/'s ut Deus" - „Ki (olyan) mint Isten?". (19. kép) Az Újszövetségi alakok sorát az evangélisták zár­ják, szokásos attribútumaikkal; Márkot az oroszlánnal, Mátét angyallal és Jézus családfájánál kinyitott evangé­liumos-könyvvel, Lukácsot pedig a bikával festette meg Maulbertsch. János evangélista alakja pedig, a korábban említett okok miatt kiemelkedik az újszövetségi figurák közül. (20. kép) A megvalósított mű több elemet is tartalmaz az első programból. Evangélista Szent János alakjának kiemelése az első program alappillére, valamint az ábrázolt szentek csoportosításából is az első programban leírt egyháztaní­tók szüzek és mártírok felosztásra ismerhetünk. A koráb­bi programot ezektől eltekintve jelentősen átalakította Eszterházy, így az első program hosszabb, latin nyelvű vál­tozatában szereplő látomást ábrázoló mennyezetkép alatt az oldalfalakra festendő magyar ruhás professzorok alakjai sem szerepelnek a megvalósult művön. 87 Pedig minden bizonnyal sikeresen oldotta volna meg ezt a kérést is, hi­szen Sümegen is kapott már hasonló feladatot. Elképzel­hető, ha Sigristhez hasonlóan Maulbertsch-nek kortárs alakokat kellett volna Egerben festenie, máshogy alakult volna művének értékelése. A nemzeti tematika a magyar képzőművészetben a 16-17. században aktuális történeti kérdésekkel foglalko­zik. Az ekkor kialakuló törökellenes témák átjárják a képző­művészet minden ágát és műfaját. A Regnum Marianum eszme népszerű feldolgozásai, a Szent István Mária oltal­mába helyezi az országot ábrázolások voltak. Ezen nem­zeti témák a baj elhárításának reményét, a közös eredet és az összetartozás tudatát erősítették eleinkben. 88 A 18. szá­zadban a török veszély elmúltával is több ilyen ábrázolás készült, de már egészen más politikai tartalommal. Mária Terézia, majd fia II. József uralkodása idején a történeti hitelesség igényének előtérbe kerülése mellett először az uralkodó reprezentációjának eszközeként, az apostoli uralkodó elődre hivatkozással, a kegyúri jog gyakorlásának legitimációját hirdeti, majd kicsúszva az uralkodói repre­zentáció köréből az erőszakos, önkényes „kalapos királlyal" szemben, a népét szerető és azt boldogítani akaró szent király példájaként jelenik meg. 89 A líceumi freskó esetében is ennek a jelenségnek lehetünk tanúi, azzal a különbség­gel, hogy a programváltoztatás miatt a politikai tartalom jobban kiéleződött. A szerződésben vázlatosan leírt és a líceum kápol­nájának mennyezetén látható ikonográfiái program a magyar szentekre és az ország szakralitására helyezi a hangsúlyt. A politikailag semleges teológiai tartalom he­lyett - mint az apokalipszis ábrázolása Evangélista Szent János alakján keresztül - egy erősen aktualizáló, Habs­burg ellenes programot dolgozott ki a püspök a magyar szentek hangsúlyozásával. Az üdvösség történetébe és a mennyországba elhelyezett Árpád-házi uralkodók és családtagjaik az ország legitimációját erősítik szemben a Habsburg-udvarral. Ennek az alapvető koncepcionális változtatásnak magyarázata, amint a freskó keletkezés­történeténél láthattuk, hogy Eszterházy kapcsolata a bécsi udvarral az első program készítésekor, 1781-ben még nem volt olyan feszült, mint néhány évvel később, illetve a szerződés elkészítésekor. II. József, ugyanis az 1774-1775-től működő egri teológiai, jogi és filozófiai karokból 1783 augusztusában a teológiát és a szemi­náriumot is Budára költöztette. Majd kis idővel később

Next

/
Thumbnails
Contents