Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói
20. kép. Eger, líceumi kápolna. Két apostol, Szent Márk, Szent Máté és Szent Lukács evangélisták, részlet a mennyezetképről. Franz Anton Maulbertsch, 1792-1793. Restaurálás utáni állapot (Lakata Pál felvétele) az 1783-1 784-es tanév kezdetétől a filozófiai és jogi kart is megszüntette. Amint már láthattuk az uralkodó ezzel végképp eltörölte Eszterházy egyetemalapítási ambícióit, s élete egyik főművét, a Líceumot egyszerű középiskolává silányította. 90 Az 1780-as években a püspök antijozefinista egyházpolitikát folytatott, élénken ellenezve a türelmi rendeletet és a papképzés centralizációját, ugyanakkor dogmatikai kérdések kivételével az újonnan megerősített királyi tetszvényjog hatályát elismerte. 91 „Határozott Róma-hű, katolikus és nemzeti elkötelezettsége szükségképpen állította őt szembe a bécsi udvarral s bizonyos mértékig a türelmi rendeletet üdvözlő magyar protestantizmussal is" 92 Hiába vonta vissza halálos ágyán a kalapos király rendeleteinek jelentős részét, utódai, II. Lipót és I. Ferenc főbb egyházpolitikai irányultságaikban örökösei maradtak. Az 1791-es országgyűlés szinte teljesen megfosztotta az egyházat ősi előjogaitól. Az uralkodók főleg személyi kérdésekben semmibe vették az egyház autonómiáját. 93 Ebben a helyzetben érthetővé válik, hogy milyen motivációk vezették Eszterházyt a líceum kápolnájához készített ikonográfiái program megváltoztatására. A püspök tette illeszkedik a kor katolikus ellenállási törekvéseihez, azzal a többlettel, hogy neki személyes sérelmei is voltak, melyeket az uralkodó okozott. ESZTERHÁZY ÉS MAULBERTSCH Eszterházy Károly az ország egyik legbefolyásosabb katolikus főnemesi családjának, az Eszterházyak grófi ágának sarja, gróf Eszterházy Ferenc (1683-1754) későbbi tárnokmester és gróf Pá Iffy Szidónia gyermeke, 1725-ben született Pozsonyban, nagybátyja gróf Eszterházy Imre hercegprímás székvárosában. Gróf Eszterházy József (1682-1748) országbíró, Eszterházy Pál (1635-1713) nádor unokaöccse, 1727-től a tatai uradalom birtokosa, a majki kamalduli kolostor építtetője, utód nélkül halt meg így örökösei unokaöccsei lettek, köztük Eszterházy Károly. 94 Az örökléssel az ifjú Károly a Pápa-Ugod-devecseri uradalom birtokosa lehetett, ez jelentősen megnövelte mecénási tevékenységre fordít-