Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

Gyulát. KÖHTudományos Irattár, MOB iratok, 136/1921. - Lech ner Jenőről Id. Kisrnarty-Lechner Lóránd (1883-1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878-1962). Katalógus. Szerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál. Budapest, 1990. - A kiadványban műemléki munkásságáról - frázisokon túl - sajnálatosan alig esik szó, csupán a mellékletben közlik „Kertész K. Róberttel" együtt kidolgozott „műemléki szervezet munkatervét". Uo., 13., 20-21., 108., 110-114. A„tervezet" publikálásának értékéből azonban levon, hogy azt 1921-ben Lechner Jenő közzétette a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében. (Igaz a kiadványban közölt Lechner-bibliográfiából ez a tétel - több más mellett - sajnálatosan kimaradt - Id. itt a 31. jegyzetet.) 30 LECHNER JENÓ: AZ Országos Műemlékbizottság újabb működése. Építő Ipar - Építő Művészet, 52,1928, 3/4. 9. 31 LECHNER JENÓ: Műemlékek és a műemlékvédelem Magyarországon. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 55,1921, 34/35. 261. 32 1929. évi XI. törvénycikk a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdésének rendezéséről. Erről - az akkor még csak törvényjavaslatról - írta lesújtóan Forster Gyula:„Az egész törvényjavaslat nem egyéb, mint appendixe az 1922 : XIX. tc.-el alkotott gyűjtemény-univerzitásnak". FORSTER 1928. (3. jegyzetben i. m.) 68-69. Forster, miután az elnöki székből felállt, illetve felállították, nem vállalta el annak a különbizottságnak a vezetését, amely az ingó műemlékek védelmére vonatkozó törvényjavaslatot kidolgozta volna. A feladatot végül is Fejérpataky László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója vállalta el, aki azonnal indítványozta, hogy a bizottságba Gerevich Tibort, Petrovics Eleket és Hekler Antalt is vonják be. KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 595/1922. 33 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 316/1927. Csak példaképen: Genthon István egy jelentéséből tudjuk, hogy 1925 és 1935 között Budapesten, a Lechner Jenő által nyilvántartott 843 műemlék jellegű épületből 143-at bontottak le. KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 63/1936. A jelentés körülményeiről: KAISER 1996. (11. jegyzetben i. m.) 215., 223-224.: 61. jegyzet. 34 Miniszteri rendelet a műemlékek védelmére. Építő Ipar - Építő Művészet, 1927. október 15.156.; Az 1929. évi törvény említett paragrafusáról Id. a 157. jegyzetet, illetve: BARCZA 1969. (3. jegyzetben i. m.) 15. 35 A Műemlékek Országos Bizottságának szabályzata. Budapest, 1904. 13.: 8. és 21-22.: 21. cikkely. 36 KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok, 21/1933. - szövege egy későbbi irathoz csatolva maradt fenn; BARCZA 1969. (3. jegyzetben i. m.) 13-14.; GRANASZTÓINÉ 1996. (10. jegyzetben i. m.) 146-147. 37 Szentiványi Gyula (1881-1956) jogász, újságíró, művészeti író, restaurátor. 1929. október 1 -ével a Szépművészeti Múzeumból került Schneller Vilmos helyére a MOB-hoz. Kinevezése értelmében egyidejűleg a Szépművészeti Múzeum igazgatója által meghatározott feladatokat is köteles volt ellátni. A MOB-hoz teljes munkakörbe csak 1935. július 1-én nevezték ki. KÖH Tudományos Irattár, Szentiványhagyaték, Itsz. 1837. Életéről: ROZVANYINÉ TOMBOR ILONA: Szentiványi Gyula. (1881-1956). Művészettörténeti Értesítő, 5, 1956,4. 306-307. 38 KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok, 22/1933. A javaslat azonban ne volt„reformkísérlet", s az 1922-es szabályzat óta a teljes bizottság létszáma, de szerepe sem nőtt. BOZÓKI LAJOS: Politika és tudomány. A Műemlékek Országos Bizottságának megújulása Gerevich Tibor irányítása alatt (1934-1945). A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Haris Andrea, Bardoly István. Budapest, 1996.171. 39 BOHUMIL HRABAL: Foghíjak. Budapest, 1994. 79. 40 Kertész K. Róbert államtitkár helyettes, az államtitkári cím egyidejű megadásával, 1934. június 1-én saját kérelmére, nyugalomba vonult. Nemzeti Újság, 1934. június 3. Gerevich kinevezése: KÖH Tudományos Irattár, 19/1934. A MOB január 22-i ülésének jegyzőkönyve. 41 LACZKÓ GÉZA: Királyhágó. [1936] Budapest, 1977. 308. 42 GEREVICH TIBOR: AZ arányosság elméletének és gyakorlati alkalmazásának története a művészetben. Budapest, 1904. Ld. még erről részletesen GOSZTONYI FERENC: Akadémiai emlékbeszéd mint önarckép. Gerevich Tibor és a „Pasteiner Gyula emlékezete". Ars Hungarica, 28, 2000, 2. 275-276. Egyébként Möller István, a MOB építésze, több féléven keresztül tartott előadást ugyanerről témájáról, középpontjában Henszlmann elméletének bírálatával. Előadásainak kézirata: KÖH Tudományos Irattár, Itsz. 133. 43 GENTHON ISTVÁN: Gerevich Tibor (1882-1954). Művészettörténeti Értesítő, 4, 1955, 1.124. 44 GOGOLÁK LAJOS: Romemlékek. Holmi, 13. 2001. 297., 507-508.; P. Szúcs JULIANNA: Művészettörténész mint kultúrpolitikus. Gerevich Tibor vonzásai és választásai. Kritika, 1997, 2. 27-29. - újraközölve: P. Szűcs JULIANNA: A lepel alatt. írások a művészet és a tekintélyelvű társadalom kapcsolatáról. Budapest, 2001.92., 96. 45 GEREVICH TIBOR: Báró Forster Gyula: Olaszország legújabb törvényhozási intézkedései a műemlékek védelme körül. Budapest, 1909. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 4.1910.172. Forster könyvében közölte törvényjavaslata szövegét: 36-45, de azt csak jóval később bocsátották nyilvános vitára, Id. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 5.1911.46-49. 46 GEREVICH TIBOR: AZ új francia műemléki törvény. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 8. 1914. 224-225.; GEREVICH TIBOR: AZ olasz műemléki és ásatási felügyelők I. összejövetele. [Róma, 1912. október] Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 47. 1913.205-210. 47 GEREVICH TIBOR: Alfonso Rubbiani t. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 8. 1914.223-224. 48 GCH. [GEREVICH TIBOR]: A művészeti emlékek leltározása Ausztriában. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 3. 1909. 165-167.; G-CH [GEREVICH TIBOR]: Österreichiche Kunsttopographie. Bd. III. Wien, 1909. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 4. 1910. 32-33.; GEREVICH TIBOR: Topographie der historischen und Kunst-Denkmale im Königreiche Böhmen. XXVII. Prag, 1910. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 4. 1910. 241-242. 49 Aragóniái Beatrix magyar királyné életéről vonatkozó okiratok, dr. Gerevich Tibor és dr. Jakubovits Emil közreműködésével közli Berzeviczy Albert. Budapest, 1914. 50 Gerevich és Lepold kapcsolatáról: PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: AZ esztergomi Keresztény Múzeum története. Esztergom, 1977.8-17.; Lukács István: Aki meghallotta a kövek szavát. Lepold Antal emlékezete. Dunakanyar, 17,1980, 2. 52-53.; CSÉFALVAY PÁL: Lepold Antal és az esztergomi vár feltárása. Esztergom Évlapjai, 1988. 34-47. 51 Fülep Lajos levelezése. 1.1904-1919. Sajtó alá rend. F. Csanak Dóra. Budapest, 1990. 376-377. Fülep kifogásolta utazásukat. 52 PROKOPPNÉ 1977. (50. jegyzetben i. m.) 10-11. 53 A levél egy aukción bukkant fel 2001-ben. Az idézet a katalógusból származik: az Árkánum Antikvárium 7. aukciója. Budapest, 2001. 30.: No 165. „kivel indultam s tanszékre concurráltam" - valószínűleg Hekler Antalra utal, akit 1918-ban neveztek ki ny. r. tanárnak, Pasteiner utódjának. 54 GERELYES EDE: A magyar múzeumügy a két forradalom időszakában 1918-1919. Budapest, 1967.52, 62, 118, 133, 310. A Magyar Nemzeti Múzeum 1919. augusztus 30-án tartott igazgatósági ülésén, melyen a múzeum alkalmazottainak a Tanácskormány idején viselt dolgai számonkéréséről volt szó, Fejérpataky főigazgató nehezményezte, hogy„dr. Gerevich Tibor igazgató őr, aki a bécsi bizottság tagja volt, a régi bizottság feloszlatásakor a Tanácskormány idején annak tagjává kineveztetvén, Bécsbe küldetett ki oly feltétellel, hogy május 10-ikén jöjjön vissza. Dr. Gerevich nem tért vissza, sőt hírt sem adott magáról hivatalának, sem pedig végzett munkájáról, miért is viselkedése tisztázandó." 55 PRITZ PÁL: Magyarságkép és külföldi propaganda a húszas évek első felében. Századok, 128, 1994,6.1095-1096. 56 GRANASZTÓINÉ 1996. (10. jegyzetben i. m.) 146, 162.: 9. jegyzet; A kultuszminisztérium egyházművészeti referensévé... Magyar Iparművészet, 23. 1920. 50. Programját Id. GEREVICH TIBOR: Egyházművészetünk jövője. Magyar Iparművészet, 23. 1920. 27-31. - kultúrpolitikusi tevékenységének újabb értékelése: P. Szűcs 2001. (44. jegyzetben i. m.) 92-100. 57 GOSZTONYI 2000. (42. jegyzetben i. m.) 281.: 8. jegyzet, illetve 279. 58 UJVÁRY GÁBOR: A Római magyar Intézet története 1912-1945 között. Száz év a magyar-olasz kapcsolatok szolgálatában. Szerk. Csorba László. Budapest, 1995. 22-29.; TUSOR PÉTER: Magyar történeti kutatások a Vatikánban. Budapest - Róma, 2004. LV: 177. jegyzet, LVIIL: 201. jegyzet, LXII.: 220. jegyzet és LXVII. 59 GENTHON 1955. (43. jegyzetben i. m.) 124.; DERCSÉNYI DEZSÓ: Gerevich Tibor (1882-1954). Életünk, 17, 1980, 12. 1087.; ZOLNAY LÁSZLÓ: Hírünk és hamvunk. Budapest, 1986.141-142.; NEMESKÜRTY ISTVÁN: Mi végre vagyok a világon. Budapest, 2005. 93. Ahogy RozványinéTombor Ilona mondotta egyszer: „Ha Gerevich előadott az egyetemen, kiürült a Gerbeaud, mert átmentek az úrilányok." Hekler és Gerevich kapcsolatáról: A magyar művészettörténet-írás programjai (15. jegyzetben i. m.) 346-348. (Marosi Ernő) 60 P. Szűcs JULIANNA: A Központi Egyházművészeti Hivatal szerepe a kor