Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

magyar egyházművészetében 1930-1940. Ars Hungarica, 2,1974,1. 160., 180.: 11. jegyzet. 61 Magyar műemléki kiállítás a Nemzeti Szalonban 1942. nov. 25. - dec. 8. Tájékoztató 20 képpel. Előszó: Gerevich Tibor. Budapest, 1942. 6. 62 P. Szűcs 1974. (60. jegyzetben i. m.) 159-188, P. Szűcs 2001. (44. jegyzetben i. m.) 92-100. 63 Utódai közül egyedül Dercsényi Dezső rendelkezett valamelyest hasonló képességekkel, s bár de jure soha nem volt a hivatal elsőszámú vezetője, de facto ő irányította azt mind Gólya József, mind Merényi Ferenc idején, de szavára Tilinger István és Mendele Ferenc is „kénytelen volt" odafigyelni. Az 1960-as 1970-es években a műemlékvédelmet egyértelműen személyével azonosította a szűkebb szakma, de a tágabb közvélemény is. Kiváló diplomáciai érzékének nem kis szerepe volt a magyar műemlékvédelem hazai és nemzetközi elismertségében és növekvő anyagi támogatásában. ZÁDOR ANNA: Dercsényi Dezső 70. születésnapjára. Magyar Műemlékvédelem, 9.1984.445-447.; MOJZER MIKLÓS: In memóriám Dercsényi Dezső (1910-1987). Művészettörténeti Értesítő, 36,1987, 3/4. 162-163. 64 Magyar műemléki kiállítás (61 .jegyzetben i. m.) 4. 65 FORSTER 1906. (3. jegyzetben i. m.) 198. 66 GERGELYFFY 1959. (12. jegyzetben i. m.) 211-213. 67 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 82/1934. 68 Új műemlék-törvény készül. Gerevich Tibor, a Műemlékek Országos Bizottságának új elnöke nyilatkozik terveiről. Az Est, 1934. július 24. 14. 69 Ha létezetté tervezet, azt Gerevich közvetlenül is beadhatta. És akkor lehetséges, hogy az 1942-ben benyújtott Gerevich-féle törvénytervezetbe (Függelék: No S/a.) beledolgozták az 1934-es tervezetet is. De ezek csak feltételezések. Dercsényi Dezső azon állítása, hogy az „új törvény szükségessége akkor vált világossá, amikor Gerevich Tibornak a harmincas évek végén sikerült megmentenie" a Péterffypalotát a Sorg-féle ingatlanspekulációs lebontási kísérlettől - így túlzásnak tűnik. Az idézett események egyébként is 1937-1938-ban voltak. DERCSÉNYI 1980. (17. jegyzetben i.m.) 16-17. Az épületet 1938ban műemlékké nyilvánították. (Függelék: No 2.) 70 GÁL LÁSZLÓ: Esztergom és Székesfehérvár után az egész országban folytatják az ásatásokat. Dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, a magyar régészeti kutatások új korszakáról. Pesti Hírlap, 1938. augusztus 20.33.; DERCSÉNYI DEZSŐ: 100 éve született Lux Kálmán. Dunakanyar, 17, 1980, 4. 54-55.; DERCSÉNYI DEZSŐ: Falfestmények helyreállítása Magyarországon. Múzeumi Műtárgyvédelem, 14.1985.89-104.; MAROSI ERNÓ: Műemlékhelyreállítások a MOB korszakban. Műemlékhelyreállítások tegnap, ma, holnap. Budapest, 1998.71—81.; BOZÓKI LAJOS: LUX Kálmán (1880-1961). Műemléklap, 4, 2000, 2.3. 71 GEREVICH TIBOR: Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. A mindig szigorú ítéletű Fülep Lajos volt talán az első, aki óvatosan, de leválasztotta - bírálata élességéből egy jottányit sem engedve -, a művészetpolitikus Gerevich tevékenységét a művészettörténész munkásságáról, de ezt személyének védelme is motiválta.„Gerevich programatikus műveit elválasztjuk a magyarországi román kori emlékekről szóló fő művétől." [1951] Ld. FÜLEP LAJOS: Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970. Sajtó alá rend. Tímár Árpád. Budapest, 1976. 416. (Az már csak az élet fintora, hogy Gerevich és Genthon, akik Fülepet akadémikusságra ajánlották a háború után, megfosztattak tagságuktól, Fülep pedig akadémikus lett. Gerevich élete végéig háborítatlanul taníthatott a Fülep vezette művészettörténet tanszéken (s félve dugta háta mögé szivarját, ha a szobába lépett a dohányzásról kínkeservesen leszokott tanszékvezető); temetésén is Fülep beszélt a Farkasréten. 72 HORVÁTH HENRIK: Románkori művészetünk. Gerevich Tibor és új könyve. Magyar Szemle, 35, 1939, 2.158-159. 73 VAYER LAJOS: A korszak művészettörténetírásáról. Művészettörténeti Értesítő, 22,1973,2.91. 74 (D) [DERCSÉNYI DEZSÓ]: Genthon István 60. születésnapjára. Műemlékvédelem, 1, 1963, 1. 37.; BOGNÁR GÁBOR: Genthon István és a műemléki topográfia. Ars Hungarica, 32, 2004, 1. 51-58.; Genthon István és Gerevich Tibor kapcsolatának egy érdekes momentumáról: GOSZTONYI FERENC: „A modernség is relatív". Genthon István írásai a modern művészetről az 1920-as és 1930-as években. Ars Hungarica, 32,2004, 1. 29-44. 75 A pontos időpont nem állapítható meg, a MOB iktatókönyében nincs nyoma. A Függelék: No 3. szerint, 1942. július 2-ra a III./1. ü. osztály Gerevich tervezetét már átdolgozta és véleményezésre továbbküldi. Hogy kik szövegezték meg a javaslatot arra nincsenek konkrét információk: Gerevich, a jogász Szentiványi bizonyosan, de - legalábbis állítása szerint - Dercsényi is részt vett benne. Ld. DERCSÉNYI 1980. (17. jegyzetben i. m.) 19. 76 DECSÉNYI DEZSŐ: Műemlékvédelem Itáliában. Magyar Szemle, 38, 1940. 354-358.; DERCSÉNYI DEZSŐ: AZ olasz művészeti politika. Budapest, 1942.; DERCSÉNYI DEZSŐ: Művészeti emlékek restaurálása Olaszországban. Szépművészet, 4,1943, 2.24-28. 77 DERCSÉNYI DEZSŐ: Korszerű műemlékvédelem Olaszországban. Budapest, 1941. függelék: 25-48. p. A füzet az Istituto Italiano di Cultra per l'Ungheria támogatásával jelent meg. Csak ismertetésére bukkantam: Berkovits Ilona írására Magyar Könyvszemle, 65. 1941.197-199, de ő csak a kódexekkel és kéziratokkal kapcsolatos szabályokat ismerteti. Olaszországi útjáról részletes ír visszaemlékezéseiben: DERCSÉNYI DEZSŐ: Díjaim története. 4. rész. Műemlékvédelmünk megújhodása 3. Életünk, 21, 1984, 12. 1300-1304. Még egy érdekes adalék az olasz műemléki törvény magyarországi publikálásról: 1943. március 1-én Dercsényi Dezső az olasz műemléki törvények kiadásához támogatást kért a VKM-től. A minisztérium leiratban kérdezte 1943. július 10-én a MOB-ot, „szíveskedjék felterjesztésben jelenteni, hogy a tervezett munka milyen mértékben érintene műemléki kérdéseket és hogy a Bizottság a saját javadalmából mekkora öszszeggel tudná elősegíteni a mű megjelenését?" Az 1943. augusztus 24-én kelt válaszában Gerevich közölte:„a tervezett munka 1, 2,4, 7, 8. pontjai műemléki kérdésekkel foglalkoznak, de a könyv megjelenését jelenleg nem tartom időszerűnek." KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok, 535/1943. 1943. július 25-én az olasz király feloszlatta a fasiszta pártot, és Mussolinit letartóztatták. 78 „A vallás- és közoktatásügyi minister esetről-esetre határozza meg, hogy mely építmények tartandók fenn, mint műemlékek; valamint azt is, hogy a föld alatt gyanított műemlékek fölfedezése, vagy a részben fölfedezettek feltakarása végett, ásatások eszközöltessenek-e." 79 KÖHTudományos Irattár, MOB iratok, 1942/135. 80 Magyar műemléki kiállítás (61. jegyzetben i. m.) 3. 81 Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik fordulójára. írták tanítványai. Budapest, 1942. 82 Gerevich Tibor hatvanéves. Tükör, 1942, 8. 34.; GOGOLÁK LAJOS: A hatvanéves Gerevich Tibor beszél az örök Itáliáról, a szellem erejéről, művészetünk lehetőségeiről. Magyar Nemzet, 1942. július 5. 6.; VASS LÁSZLÓ: Beszélő kövek. Esti Magyarság, 1942. augusztus 29. 5.; Joó TIBOR: Egy mester tanítványai. Magyar Nemzet, 1942. november 29. 8.; MARÓDI ÁRPÁD: Pannonhalmi Szemle, 17,1942,3.281 -282.; Alföldi András másodelnök üdvözlő beszéde a társulat közgyűlésén. + A társulat választmányának javaslata az Ipolyi Arnold- és Rómer Flóris-érmek első példányának odaítélésére a közgyűléshez. Archaeologiai Értesítő, III. f. III. 1942. 347-349, 350-351. - Gerevich Ipolyi-érmet kapott. A szélsőjobboldali sajtó persze fanyalgott: -H-GY: Egy évfordulóra. Egyedül Vagyunk, 1942. július 31.2. 83 Ld. a 61. jegyzetet. 84 GENTHON 1960. (16. jegyzetben i. m.) 66. 85 Magyar műemléki kiállítás (61. jegyzetben i. m.) 3-4. 86 Pl. BOGYAY TAMÁS: Magyar műemléki kiállítás. Dunántúli Szemle, 10. 1943. 61-67.; FARKAS ZOLTÁN: A Műemlékek Országos Bizottsága kiállítása. Magyar Csillag, 2. 1942. 496.; M. V.: Villámlecke magyar művészettörténetből. Híd, 1942, 34. 27.; Magyar műemléki kiállítás. Vasárnap, 1942. november 29. 8.; Magyar műemlék-kiállítás a Nemzeti Szalonban. Magyar Nemzet, 1942. december 2.10. -YZ- [NAGY ZOLTÁN]: Magyar műemléki kiállítás. Szépművészet, 3, 1944,12. 288-289. A kiállítást egy év múlva Erdélyben is bemutatták, s 1944 május-júniusában ! Németországban is be akarták mutatni. KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok, 289/1944. 87 GEREVICH TIBOR: Műemlékeink védelme. Szépművészet, 2, 1943, 1. 1-5.; Lux KÁLMÁN: Rákóczi rodostói ebédlőháza Kassán. Uo. 6-7.; SZENTIVÁNYI GYULA: Falkép-restaurálások. Uo. 8-11.; Lux GÉZA: Műemlékek műszaki felvétele. Uo. 12-13.; 88 VERIDICUS [DERCSÉNYI DEZSŐ]: Magyar műemlékvédelem. Magyar Szemle, 44,1943,1.23-28. az idézett rész: 23-24.; Dercsényi véleménye nem változott később sem Gerevich szerepéről a MOB történetében: DERCSÉNYI DEZSŐ: Gerevich Tibor születésének századik évfordulójára. Magyar Műemlékvédelem, 9. Budapest, 1984.441-442.