Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

B. Benkhardt Lilla – Fülöp András: A nemesládonyi római katolikus templom műemléki kutatása

ezért a szentélyzáródás többi falát a később ismertetésre kerülő újkori építkezések (az északi falpillér, egy másik, barokk kori diadalív-pillér kétszer olyan mélyre nyúló alapozása), továbbá átlagosan 2 m mély, rendkívül sűrű, újkori sírbeásások (7/a árok), végül a hossztengelyben feltárt, szintén alább bemutatandó koporsós sír (3. árok) nyom nélkül elpusztították. Ugyanakkor a román kori északi diadalívpillér alapozásában olyan - in situ - halszálkakötéssel rakott falrészlet jelentkezett, mely a diadalívpillér északdéli irányától eltérően ferde irányban indult délkelet felé, azaz a falmagnak alighanem éppen azon részletét láthattuk, mely a diadalívpillér és az egykori, vélhetően félköríves szentély csatlakozását képezte. (9. kép) 2004 nyarán, amikor a kivitelezés során a padlóburkolatot felszedték, a déli falhoz közel szerencsés módon egy kis felületen megtaláltuk a falkiszedés íves sávjának belső szélét. A tömör barna agyagos rétegben mutatkozó habarcsszemcsés, téglamorzsalékos laza betöltést azonban vágta a barokk kori déli diadalívpillér, melynek építési rétege már lefedte a falkiszedést. A fenti adatok összevetéséből (az északi diadalívpillér beállása, keleti oldalán a még meglévő külső 7. kép. A toronyalj feltárt román kori déli ablaka, 2004 8. kép. A déli hajófal alapozásában feltárt halszálka-falazat (2. kutatóárok), 2003 lábazat, ferde irányba induló halszálkarakás, a déli oldalon megfigyelt falkiszedés) egy félköríves szentélyzáródást szerkeszthetünk ki. A románkori templom hajójának járószintje - a déli kapu küszöbszintjéből ítélve - a mai szint körül lehetett, így a padló anyagára nézve nincs, de nem is lehet adatunk. A külső kutatás során bebizonyosodott, hogy a déli hajófalban található déli kapu ma látható, 15. századi szemöldökgyámos áthidalója másodlagosan lett behelyezve, a kapu kávái azonban még eredeti téglákból, a már említett habarccsal készültek. (10-11. kép) A szemöldökkő élszedését a téglakávák sarkainak utólagos megvésésével nem folytatták. A templom levésett lábazati téglapárkánya egészen a mai ajtókávákig kifut, így biztosan ez volt az eredeti ajtónyílás. Mivel a kapu meglehetősen keskeny (alig 1 m-es szélességű), érthetően semmilyen befelé szűkülő béllet nem volt megfigyelhető. A templombelsőben a merőlegesen beforduló ajtókáva mögött kis beugrás után rögtön következett a befelé rézsűsen szélesedő ajtófülke.

119 A mai késő gótikus szemöldökgerenda fölött boltöv nincsen, a háromszögű kőkeret-lezárás az áthidalást meg-